Délutánra sem csökkent a választói aktivitás, sőt: a legfrissebb adatok szerint a vasárnapi parlamenti választás minden korábbi részvételi rekordot felülmúlhat. Már 15 órára olyan számok születtek, amelyek több korábbi választás teljes részvételét is meghaladják.
A Nemzeti Választási Iroda közlése szerint 15 óráig a választók 66,01%-a adta le szavazatát, ami 4 968 713 voksolót jelent. Ez az arány nemcsak kiemelkedő, hanem történelmi léptékű is: már négy órával az urnazárás előtt többen szavaztak, mint például a 2010-es vagy az 1990-es választások teljes napján.
Az összehasonlítás jól mutatja a különbséget. 1990-ben 65,11%, 2010-ben 64,38%, 2014-ben 61,73%, míg 1998-ban 56,26% volt a teljes részvétel. Az idei adat ezek mindegyikét már délután három órára meghaladta.
A növekedés üteme a nap során folyamatos volt. 13 órakor még 54,14%-on állt a részvétel, ami már akkor is rekordközeli szintnek számított. A 2022-es választáson ugyanebben az időpontban 52,8%-ot mértek, míg 2018-ban 53,64% volt a legmagasabb addigi adat – ezt az idei választás már kora délután túlszárnyalta.
A 2002-es, korábban rekordot tartó választáson 15 órakor 51,78%-os részvételt mértek, ami szintén jóval alacsonyabb az idei adatoknál. Az akkori teljes részvételi rekord, 53,59% is elmarad a mostani számoktól.
A rendkívüli részvételi adatok mögött eltérő értelmezések rajzolódnak ki. A Választási Földrajz elemzői szerint elsősorban a Tisza Párt erős bázisaiban nőtt jelentősen a választói aktivitás. Török Gábor úgy fogalmazott, hogy a 70% feletti részvétel a Tiszának kedvezhet. Orbán Balázs ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a magas számok azt jelzik: a korábban aktív szavazók után a kormánypárti tábor is nagy számban jelent meg.
A rekordközeli részvételre a politikai szereplők is reagáltak. Magyar Péter így fogalmazott: „Estére vége lesz az évek óta tartó rémálomnak”. Orbán Viktor szintén megszólalt az adatok kapcsán, értékelve a magas választói aktivitást.
