Donald Trump amerikai elnök szombaton nyíltan felszólított arra, hogy Ukrajna válasszon új vezetőt Volodimir Zelenszkij helyett. Trump szerint az ukrán elnök nem tett eleget az Oroszországgal vívott háború lezárásáért. A kijelentés egy nappal azután hangzott el, hogy Washington megállapodást jelentett be Moszkvával az orosz dízelexport újraindításáról, ami komoly felháborodást váltott ki Kijevben.
Donald Trump október 10-én, szombaton a Fehér Házban beszélt az ukrajnai háborúról, és minden korábbinál egyértelműbben megkérdőjelezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök alkalmasságát a béketárgyalások vezetésére.
Az amerikai elnök úgy véli, hogy Kijevnek olyan vezetőre lenne szüksége, aki képes megállapodást kötni Oroszországgal.
„Azt javaslom nekik, hogy válasszanak egy új vezetőt, aki képes megállapodást kötni” – jelentette ki Trump az Associated Press beszámolója szerint.
Az ukrán elnökre utalva hozzátette, hogy „bizonyos okok miatt soha nem teszi meg ezt”.
Trump ismét azt állította, hogy az orosz–ukrán háború nem tört volna ki, ha 2022-ben ő vezeti az Egyesült Államokat.
„Az a háború soha nem kezdődött volna el. (…) Az alkalmatlanság miatt kezdődött el” – fogalmazott.
Azt is kijelentette, hogy Ukrajna elveszítette területének 30 százalékát. Ezt az adatot beszédében nem támasztotta alá részletes bizonyítékokkal. Az orosz ellenőrzés alatt álló ukrán területek arányára vonatkozó becslések eltérnek az amerikai elnök által említett számtól.
„Ez egy olyan háború, amelynek soha nem kellett volna elkezdődnie. És úgy gondolom, itt az ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen” – tette hozzá.
Az orosz dízelről kötött megállapodás tovább mélyítette a konfliktust
A két elnök közötti feszültség pénteken éleződött ki, amikor Trump bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott egyeztetése után megállapodás született az orosz dízel amerikai és nemzetközi piacokra történő szállításáról.
A bejelentés szerint Oroszország első lépésben több mint 300 ezer tonna dízelüzemanyagot bocsátana rendelkezésre, majd további szállítmányok következnének. Az amerikai kormány ezzel párhuzamosan ideiglenesen enyhített az orosz üzemanyagra vonatkozó szankciókon.
Washington az intézkedést az emelkedő üzemanyagárakkal indokolta. A Trump-kormányzat szerint az orosz dízel megjelenése hozzájárulhat a kínálat bővítéséhez és az árak mérsékléséhez, miközben az Egyesült Államokban a magas energiaköltségek egyre nagyobb gazdasági és politikai nyomást jelentenek.
A lépés éles fordulatot jelent az amerikai szankciós politikában, amely korábban az orosz energiahordozók exportjából származó bevételek korlátozásával igyekezett gyengíteni Moszkva háborús finanszírozási lehetőségeit.
Zelenszkij azonnal bírálta a megállapodást. Az Axiosnak adott interjújában igazságtalannak és tisztességtelennek nevezte Washington eljárását, és úgy fogalmazott, hogy a döntés ajándéknak tűnik Putyin számára.
Az ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy az orosz üzemanyag-exportból származó többletbevételek végső soron az Ukrajna elleni háború folytatását segíthetik.
Zelenszkij szerint Oroszország újabb támadásokkal válaszolt
A diplomáciai összecsapással párhuzamosan Oroszország folytatta az ukrán városok elleni támadásokat. Szombaton súlyos légicsapás érte Zaporizzsját, ahol a Reuters beszámolója szerint húsz ember, köztük három gyermek vesztette életét, további tizennyolcan pedig megsérültek.
Zelenszkij az X közösségi oldalon összekapcsolta az orosz támadásokat az amerikai szankcióenyhítésről szóló döntéssel.
„Ma Oroszország úgy fejezte ki háláját a gázolaj-exportra vonatkozó szankciók feloldásáért, hogy öt siklóbombát dobott le Zaporozsje lakóépületeire” – írta az ukrán elnök.
Kijev álláspontja szerint minden további bevétel, amelyhez Moszkva az energiahordozók értékesítéséből jut, hozzájárulhat a drónok, rakéták és más fegyverek gyártásának finanszírozásához.
A pénteki megállapodás emiatt nemcsak gazdasági kérdéssé vált, hanem az amerikai–ukrán kapcsolatok egyik legsúlyosabb újabb vitáját is kiváltotta.
Az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadások miatt romlott meg a viszony
Az Axios egy, a tárgyalásokat közvetlenül ismerő amerikai tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy Trump azután döntött az Oroszországgal kötött dízelmegállapodás mellett, hogy Zelenszkij több amerikai kérés ellenére sem állította le az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat.
Washington szerint ezek a csapások hozzájárultak a nemzetközi dízelpiacon kialakult ellátási feszültségekhez és az üzemanyagárak emelkedéséhez. Az ukrán vezetés ezzel szemben úgy véli, hogy az orosz olajipari létesítmények támadása gyengíti Moszkva háborús gazdaságát.
Zelenszkij korábban jelezte, hogy hajlandó lenne leállítani az orosz finomítók elleni csapásokat, amennyiben Oroszország viszonzásként beszüntetné az ukrán energetikai infrastruktúra támadását.
Az amerikai fél álláspontja szerint az ukrán kormányt többször felszólították az olajfinomítók elleni műveletek felfüggesztésére, eredménytelenül.
A vita a Miamiban zajló béketárgyalásokra is rányomta a bélyegét. A megbeszéléseken az ukrán delegáció mellett Steve Witkoff és Jared Kushner, valamint európai diplomaták is részt vettek. A cél egy olyan közös javaslat kidolgozása, amelyet később Oroszország elé terjeszthetnének a háború lezárásának előmozdítására.
Az Axios értesülése szerint egy ukrán tisztviselő azt állította, hogy az amerikai tárgyalók a hírszerzési együttműködés korlátozásának lehetőségét is felvetették, ha Kijev folytatja az orosz finomítók elleni csapásokat. Az amerikai fél tagadta, hogy ilyen fenyegetés hangzott volna el.
Miért nem tartottak elnökválasztást Ukrajnában 2024-ben?
Trump felszólítása azért is érzékeny kérdés, mert Volodimir Zelenszkij elnöki mandátuma a háború miatt különleges jogi helyzetben folytatódik.
Az ukrán államfőt 2019-ben választották meg ötéves időtartamra, így rendes körülmények között 2024-ben kellett volna új elnökválasztást tartani. Erre nem került sor, mert az országban az orosz teljes körű invázió 2022. februári kezdete óta hadiállapot van érvényben.
Az ukrán jogszabályok nem teszik lehetővé az elnökválasztás megrendezését hadiállapot alatt. Az alkotmány azt is előírja, hogy a hivatalban lévő elnök addig látja el feladatait, amíg az újonnan megválasztott államfő át nem veszi tisztségét.
Egy háború idején megszervezett országos választás jelentős gyakorlati akadályokba is ütközne. Biztosítani kellene a fronton harcoló katonák, a külföldre menekült ukrán állampolgárok és az orosz megszállás alatt élők szavazati jogát, miközben a választási helyiségek biztonsága és a kampány feltételei is komoly kihívást jelentenének.
