Donald Trump amerikai elnök szerint már közel lehet az ukrajnai háború lezárása, a békemegállapodás útjában álló legnagyobb akadályt mégis Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij személyes ellentétében látja. A CBS 60 Minutes című műsorában arról beszélt, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna november 10–11-i, Abu-Dzabiba tervezett tárgyalásai áttörést hozhatnak. Trump azt is felvetette, hogy a háború végére Ukrajna határai megváltozhatnak.
Donald Trump a november 8-án sugárzott interjúban, amelyet Ross Douthat készített vele a Fehér Házban, ismét kijelentette, hogy hamarosan véget érhet az Oroszország által 2022 februárjában indított háború. Az amerikai elnök rendkívül bizakodóan beszélt a közelgő diplomáciai egyeztetésekről, noha Moszkva és Kijev továbbra is jelentősen eltérő feltételek mellett képzeli el a békét.
„Úgy gondolom, nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz. Hiszem, hogy ez a háború véget fog érni, méghozzá hamarosan. És az egyetlen ok, amiért véget fog érni, én vagyok” – fogalmazott Trump.
A nyilatkozat néhány nappal azután hangzott el, hogy a republikánusok elveszítették többségüket az amerikai Kongresszus mindkét házában a november 3-i félidős választásokon.
Trump szerint Putyin és Zelenszkij gyűlölete akadályozza a békét
Amikor Ross Douthat megkérdezte, mi jelenti jelenleg a legnagyobb akadályt az ukrajnai béke előtt, Trump nem a vitatott területeket, a biztonsági garanciákat vagy az orosz követeléseket emelte ki elsőként.
„A Zelenszkij és Putyin közötti gyűlölet volt az” – jelentette ki.
Az elnök később ismét hangsúlyozta, hogy szerinte rendkívül mély az ellenségeskedés a két vezető között.
Douthat emlékeztette arra, hogy Zelenszkij Putyinnal szembeni érzelmei érthetők, hiszen Oroszország támadta meg Ukrajnát. Trump erre elismerte, hogy ez igaz, majd egy korábbi találkozóra utalt.
„Amikor először találkoztak, hatalmas tiszteletlenséget tanúsítottak Oroszországgal szemben. Úgyhogy erről nem mondok semmit” – válaszolta.
Trump azt sem árulta el, hogy az orosz vagy az ukrán elnökben bízik-e jobban.
„Inkább nem mondanám meg, de mindkettőjükkel jó viszonyban vagyok” – fogalmazott.
Arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy Putyin csupán időt akar nyerni a tárgyalásokkal, azt válaszolta, hogy ezt nem hiszi.
Az amerikai elnök értelmezése szerint tehát a két vezető személyes viszonya meghatározó akadály. A béketárgyalásokon ettől függetlenül olyan alapvető kérdésekben is megállapodásra lenne szükség, mint az elfoglalt ukrán területek sorsa és az ország jövőbeli biztonsága.
November 10-én kezdődhetnek a háromoldalú tárgyalások Abu-Dzabiban
Az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna küldöttségei a tervek szerint november 10–11-én találkoznak Abu-Dzabiban. A tárgyalásokat Washington közvetíti, és a februári egyeztetések óta ez lenne az első ilyen háromoldalú diplomáciai találkozó.
Az amerikai delegációt várhatóan Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner, Trump veje képviseli. Moszkva főtárgyalója Vlagyimir Megyinszkij, az orosz elnök tanácsadója lesz.
Az egyeztetések napirendjén a háború lezárásának lehetősége, a fegyveres konfliktus enyhítése, a humanitárius intézkedések és a háború utáni biztonsági garanciák szerepelnek.
A legnagyobb nézeteltérés továbbra is a területi kérdés. Oroszország az általa követelt ukrán régiók feladását és Ukrajna NATO-csatlakozásának kizárását akarja elérni. Kijev elutasítja a területekről való lemondást, és tartós, hiteles biztonsági garanciákat követel.
Trump az interjúban arról is beszélt, hogy Ukrajna a háború lezárása után szerinte valamelyest más területi formában maradhat fenn.
„Úgy gondolom, meg fogjuk oldani, és ez meg fog történni. Ukrajna pedig egy kicsit más formában fog megmaradni” – mondta.
Nem részletezte, pontosan milyen határmódosításokra gondol, és azt sem, hogy Kijevnek milyen területi engedményeket kellene elfogadnia. A kijelentés így egyelőre Trump várakozását tükrözi, nem egy elfogadott békemegállapodás feltételeit.
A Starlink körüli botrányról is megkérdezték
A CBS interjújában az ukrán hadsereg által használt műholdas kommunikációs rendszerek is szóba kerültek. Októberben olyan sebességkorlátozásokról érkeztek jelentések, amelyek megnehezítették egyes ukrán katonai egységek munkáját.
A Starlinkhez kapcsolódó, katonai felhasználásra szolgáló Starshield-rendszer működésével kapcsolatban Douthat azt kérdezte, ki rendelkezik tényleges döntési jogkörrel: az amerikai kormány vagy Elon Musk, a SpaceX vezetője.
Trump tagadta, hogy személyesen rendelte volna el a korlátozást.
„Nem én voltam. Nem tudom” – válaszolta.
Amikor arról kérdezték, Musk döntött-e a rendszer lassításáról, az elnök azt mondta, nem tudja megnevezni a felelőst, de állítása szerint Musk végül helyreállította a működést.
„Nem tudom megmondani, ki csökkentette a sebességet, de azt elmondhatom, hogy végül ő állította vissza” – jelentette ki.
Trump később azt is hozzátette, hogy számára nem bizonyították egyértelműen a sebességkorlátozás megtörténtét. Így az interjúból sem derült ki, ki döntött az állítólagos beavatkozásról.
Trump szerint senki sem lépett fel nála keményebben Oroszországgal szemben
Az amerikai elnök visszautasította azt a felvetést is, hogy politikája időnként enyhítette volna az Oroszországra nehezedő nyomást.
„Senki sem volt keményebb Oroszországgal szemben, mint én” – mondta, a kereskedelmi korlátozásokra és a szankciókra hivatkozva.
Douthat emlékeztette, hogy Washington a közelmúltban könnyített egyes orosz olajtermékek exportját érintő korlátozásokon. Trump szerint ezzel nem tett jelentős engedményt Moszkvának, csupán lehetővé tette, hogy Oroszország a világpiac számára szükséges dízelüzemanyagot szállítson.
A korábbi amerikai katonai támogatást is bírálta. Úgy vélte, Joe Biden kormánya rendkívül sok pénzt és fegyvert adott Ukrajnának ellenszolgáltatás nélkül, míg az ő kormányzata az európai országoknak értékesít fegyvereket, amelyeket azok továbbadhatnak Kijevnek.
Trump közben elismerte az ukrán katonák helytállását.
„Ukrajnának volt bátorsága használni ezeket a fegyvereket, mert ehhez valóban bátorság kell” – jelentette ki.
Amikor Douthat arra emlékeztette, hogy a korábbi amerikai fegyverszállítások hozzájárultak Ukrajna függetlenségének megőrzéséhez, Trump nem fogadta el ezt végleges eredményként.
„Még nem értétek el. Még semmit sem értetek el. Lássuk, hogyan alakul az egész” – válaszolta.
