Az Egyesült Államok elnöke továbbra is nagy nyomást gyakorol az ukrán-orosz háborúban érintett felekre, és egy békeegyezményt javasol, miközben kifejezte csalódottságát Oroszország miatt is – írta a SkyNews, miután az elnök megosztott egy bejegyzést a közösségi médiában.
Donald Trump a Vatikánban találkozott először személyesen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel azután, hogy a Fehér Házban való veszekedésüknek ország-világ a szemtanúja volt. Az ukrán elnök kijelentette, hogy a pápa temetése előtti találkozó „történelmi jelentőségű” lehet.
Néhány órával később Trump megkérdőjelezte Vlagyimir Putyin béke iránti szándékát egy Truth Social-bejegyzésben. Vasárnap, mielőtt felszállt az Air Force One repülőgépre, az amerikai elnök elárulta, a találkozó Zelenszkijjel jól sikerült, és hogy az ukrán vezető ezúttal „nyugodtabb” volt.
„Úgy gondolom, hogy megérti a helyzetet, és hogy megállapodásra akar jutni” – nyilatkozta Trump, mielőtt üzenetet intézett Putyinhoz.
„Azt akarom, hogy szüntessék be a fegyverhasználatot, üljenek le a tárgyalóasztalhoz és írjanak alá egy megállapodást” – hangoztatta az amerikai elnök, hozzátéve, „nagyon csalódott amiatt, hogy a tárgyalások után is bombázták azokat a helyeket (beleértve Kijevet, ahol pénteken kilenc ember halt meg egy orosz légitámadásban)”.
A Krím továbbra is egy vitatott téma marad. Míg Trump úgy véli, Zelenszkij hajlandó lemondani a félszigetről, addig az ukrán vezető többször is rácáfolt erre a kijelentésére.
„Meglátjuk, mi történik a következő napokban. Ne velem beszéljenek Krímről, beszéljenek Obamával és Bidennel a Krímről” – szögezte le Trump utalva arra, hogy Oroszország 2014-ben, Barack Obama elnöksége alatt annektálta a Krím-félszigetet.
Eközben Marco Rubio, amerikai külügyminiszter az NBC Newsnak úgy nyilatkozott, a békeegyezmény aláírása „közelebb van, mint az elmúlt három évben bármikor, de még nem született megállapodás. Ha könnyű háború lett volna, már rég véget vetett volna neki valaki más” – tette hozzá a tárcavezető a Meet the Press című műsorban.
A nyilatkozat azt követően született, hogy Észak-Korea megerősítette: csapatokat küldött Oroszország mellé harcolni, néhány hónappal azután, hogy Ukrajna és a nyugati tisztviselők azt állították, hogy észak-koreai erők tartózkodnak Európában.
