Ahogy az ukrajnai háború a negyedik évébe lép, az ország születési aránya drámai mértékben csökken: egyre többen küzdenek termékenységi problémákkal, vagy halasztják el a gyermekvállalást – írja a CNN. Eközben a fronton növekszik a veszteség, és a milliók, akik menekültként hagyták el az országot, külföldön telepedtek le. Ezek a családok jellemzően egyszülős háztartások, és történeteik szívszorítóak. Összességében az orosz invázió kezdete óta Ukrajna mintegy 10 millió embert veszített el. A statisztikák szerint az ország jelenleg a világ egyik legsúlyosabb demográfiai válságával küzd.
Olena Bilozerska és férje mindig is tudták, hogy gyereket akarnak. A nő 34 éves volt, és készen álltak a gyermekvállalásra, amikor 2014-ben kitört a háború Kelet-Ukrajnában. A pár csatlakozott a harcokhoz, és úgy döntöttek, elhalasztják a családalapítást. Amikor Bilozerska végül kilépett a hadseregből, 41 éves volt, és az orvosok azt mondták neki, hogy gyakorlatilag nulla az esélye annak, hogy teherbe essen.
Amikor Olena Bilozerska visszatért a frontról, megtudta, hogy esélye a gyermekvállalásra legfeljebb 5%.
„Az orvosok azt tanácsolták, hogy ne vesztegessem az időt, és azonnal vegyek igénybe petesejt donort” – idézte fel a nő. Bár nem volt túl lelkes az ötlettől, mégis elkezdte a meddőségi kezelést, annak ellenére, hogy az esélyek nagyon alacsonyak voltak.
„A katonák a mának élnek. Azért élnek, hogy megérjék az estét, hogy megérjék a következő napot. Sürgős szükségleteik vannak – honnan szerezzenek pénzt drónokra, autójavításra. Nem terveznek semmit a jövőre nézve” – mondta Olena Bilozerska a CNN újságíróinak Kijevben.
„Morális kötelességemnek érzem, hogy elmondjam a (katonaságban szolgáló) nőknek, hogy ha a jövőben gyereket szeretnének, azt tanácsolom nekik, hogy végezzék el a vizsgálatot és fagyasszák le a petesejtjeiket. Megosztom a történetemet, hogy kevesebb nő kerüljön ilyen nehéz helyzetbe” – tette hozzá.
Az in vitro megtermékenyítési eljárás sikerének maximalizálása érdekében az orvosok általában több petesejtet próbálnak kinyerni. Olena Bilozerska esetében azonban csak egyet sikerült kinyerniük, és azonnal figyelmeztették, hogy annak esélye, hogy az egészséges legyen, minimális. Miután megtermékenyítették a petesejtet a férje spermájával, újra figyelmeztették: nagy a kockázata annak, hogy a beavatkozás nem fog sikerülni.
A következő néhány nap kínszenvedés volt Olena és a férje számára, akik várták, hogy megtudják, életképes lesz-e az embriójuke, miközben tudták, hogy ez az egyetlen esélyük.
Ekkor azonban Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen. Képzett katonatisztként Bilozerskát azonnal visszahívták a frontra, és az embrió Kijevben maradt, lefagyasztva.
„Visszatértem a háborúba, és annyira féltem, hogy a klinikát lebombázzák, hogy felhívtam őket, és megkérdeztem, mi történhet, vajon külföldre szállítják a lefagyasztott embriót, és hogy biztonságban lesz-e” – mondta Bilozerska a CNN-nek. Biztosították róla, hogy a klinika megerősített falakkal védi az embriókat, ami nem állna ki ugyan egy közvetlen találatot, de megvédené az embriókat a repeszektől és a törmelékektől.
Dr. Valery Zukin a klinika igazgatója, ahol Bilozerska embrióját is tárolták, a CNN-nek elmondta, hogy a háború pusztító hatással van az ukrán termékenységi rátákra.
„A saját szememmel látom. Több komplikációt, több rendellenességet, több nehézséget tapasztalunk a terhességek kihordásában” – mondta a szakértő, és elmagyarázta, hogy az abortált embriók rutin genetikai vizsgálata kimutatta, hogy a kromoszóma-rendellenességek előfordulása a háború kezdete óta meredeken emelkedett.
Dr. Alla Baranenko, a klinika reprodukciós szakembere pedig elmondta, hogy egyre több esetben találkozik fiatal nőknél a korai menopauzával.
„A petesejtek minősége romlik, a számuk csökken – és ez a stressznek köszönhető, és nem csak a betegeimnél, hanem a petesejt-donoroknál is, akik reproduktív problémákkal nem küzdő nők. Mégis romlik a petesejtek minősége” – mondta, hozzátéve, hogy az ukrán férfiak, különösen a frontról visszatérők esetében is a sperma minőségének romlását tapasztalják.
„30 éve tárolunk spermát. Ha összehasonlítjuk a jelenlegi katonák spermájának minőségét a háború előtti átlagos férfiakéval, akkor természetesen az előbbieké rosszabb. A stressz a férfiakra is hatással van, de nem csak a stressz, hanem az életkörülményeik is” – magyarázta.
Iryna Ivanova sejtette ugyan, hogy babát vár, de nem akarta elmondani a hírt a férjének, amíg biztos nem volt a dologban. Addigra azonban már késő volt, Pavlo Ivanov, a férje, és az ukrán hadsereg egyik elit F-16-os pilótája 2025. április 12-én elesett a harcban, és soha nem tudta meg, hogy a felesége terhes.
Amikor decemberben megszületett a lánya, Ivanova Justinának nevezte el – ezt a nevet még közösen választották, amikor még csak álmodtak a gyermekvállalásról. „Amikor hallottam, hogy felsírt, abban a pillanatban olyan volt, mintha újra levegőhöz jutottam volna. Egyszerre érzed a legnagyobb örömöt és a legnagyobb fájdalmat, és megszokod, hogy ezek most már részét képezik annak, aki vagy, az életednek” – mesélte az édesanya.
Bilozerska és Ivanova története jól példázza Ukrajna demográfiai hanyatlásának problémáját.
„Ez katasztrófa. Nincs olyan ország, amely emberek nélkül létezhetne. Már a háború előtt is alacsony volt Ukrajna népsűrűsége, és nagyon egyenetlenül oszlott el a népesség” – mondta Ella Libanova demográfiai szakértő a CNN-nek.
Ella Libanova azt is elmondta, hogy Ukrajna a háború kezdete óta körülbelül 10 millió embert vesz1tett – vagy azért, mert meghaltak, elhagyták az országot, vagy, mert orosz megszállás alatt álló területeken élnek. Bár az ország születési rátája évek óta csökken – ami egész Európában általános tendencia –, most gyakorlatilag nullára csökkent.
Ukrajna ugyan nem hozza nyilvánosságra az áldozatok számát, de az amerikai Center for Strategic and International Studies januárban közzétett jelentése szerint a négy évvel ezelőtti invázió kezdete óta 100 ezer és 140 ezer között van az ukrajnai halálos áldozatok száma.
Az ország viszonylag magas sorozási korhatára és a legfiatalabb sorozottak frontvonalból való mentessége azt jelenti, hogy az ukrán katonák átlagéletkora körülbelül 43 év, ami jelentősen magasabb, mint sok nyugati országban.
Emiatt a frontvonalon életüket vesztő férfiak és nők többsége házas és családos – Ukrajna pedig fokozatosan az özvegyek és árvák országává válik. A hivatalos statisztikák szerint jelenleg 59 ezer gyerek él Ukrajnában a biológiai szülei nélkül, többségük nevelőcsaládoknál.
