Ursula von der Leyen szerdán Strasbourgban tartja meg 2026-os évértékelő beszédét, amelyben felvázolja, milyen irányt szán az Európai Uniónak a következő évre. Az Európai Bizottság elnöke olyan időszakban áll az Európai Parlament elé, amikor a kontinens egyszerre küzd biztonsági kihívásokkal, gazdasági versenyképességi problémákkal, a klímaváltozás következményeivel, migrációs nyomással és a technológiai verseny gyorsulásával.
A beszéd szeptember 16-án, közép-európai idő szerint 9 órakor, romániai idő szerint 10 órakor kezdődik. Az Európai Bizottság hivatalos tájékoztatása szerint von der Leyen az elmúlt év eredményei mellett az előttünk álló időszak uniós prioritásait is ismerteti.
Az eseményt Mark Carney kanadai miniszterelnök is követi Strasbourgban. Jelenléte különösen figyelemre méltó egy olyan időszakban, amikor Kanada az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi konfliktus közepette szorosabb európai kapcsolatokat keres.
A POLITICO több mint egy tucat uniós tisztségviselővel folytatott háttérbeszélgetései alapján hét olyan területet azonosított, amely várhatóan hangsúlyosan megjelenik az Európai Bizottság elnökének beszédében.
1. Mesterséges intelligencia és az európai munkahelyek jövője
A mesterséges intelligencia várhatóan az egyik legfontosabb téma lesz.
A Bizottságon belüli előkészítő egyeztetéseken külön figyelmet kapott az MI munkaerőpiaci hatása: milyen állások szűnhetnek meg az automatizáció terjedésével, és milyen új munkakörök jöhetnek létre.
A beszéd előkészítésében részt vevő részlegektől friss adatokat kértek az MI várható foglalkoztatási következményeiről. A kérdés azért is kulcsfontosságú, mert Európa az Egyesült Államokkal és Kínával folytatott technológiai versenyben igyekszik csökkenteni lemaradását.
A hónap elején tartott bizottsági egyeztetésen jelen volt Jim Hagemann Snabe, a Siemens elnöke és a Bizottság MI ipari alkalmazásaiért felelős különleges tanácsadója is.
2. Versenyképesség: kevesebb bürokrácia, egyszerűbb szabályok
Két év telt el azóta, hogy Mario Draghi volt olasz miniszterelnök átfogó jelentésben figyelmeztetett Európa versenyképességi problémáira.
Von der Leyen várhatóan számot ad arról, milyen lépéseket tett azóta az Európai Bizottság a bürokrácia csökkentése és az európai gazdaság megerősítése érdekében.
Egy magas rangú uniós tisztviselő szerint a Bizottság elnöke a szabályozási rendszer „általános rendrakásáról” és arról az elvről beszélhet, hogy az egyszerűséget már a jogszabályok tervezésének kezdeti szakaszában figyelembe kell venni.
Az Európai Bizottság már a beszéd előtti hivatalos kommunikációjában is az uniós versenyképesség erősítését, a beruházások ösztönzését és a veszélyes gazdasági függőségek csökkentését nevezte az elmúlt év meghatározó feladatai közé.
3. A klímaváltozás következményei kerülhetnek a középpontba
Az európai nyarat kiszáradó folyók és súlyos erdőtüzek kísérték, ezért a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás várhatóan kiemelt helyet kap a beszédben.
Az Európai Bizottság egy új klímaalkalmazkodási csomagon dolgozik, amelynek bemutatását október végére tervezik.
A készülő rendszer része lehet egy közös európai klímaforgatókönyv, amely meghatározná, milyen jövőbeli körülményekre kell felkészülniük a tagállamoknak, valamint rendszeres kockázatértékelések is készülhetnének.
Wopke Hoekstra klímaügyi biztos szerint a cél az, hogy az éghajlati ellenálló képesség ne különálló szempont legyen, hanem már az infrastruktúra-fejlesztések, beruházások és jogszabályok tervezésébe is beépüljön.
A beszédben a vízkészletek biztonsága és a körforgásos gazdaság kérdése is megjelenhet.
4. Kereskedelem: Kína helyett a függőségek csökkentése kerülhet előtérbe
Külön kérdés, hogy von der Leyen milyen hangsúllyal beszél majd Kínáról.
2023-as évértékelőjében jelentette be az Európai Bizottság vizsgálatát a kínai elektromos járművek állami támogatásával kapcsolatban, amelyet később kereskedelmi feszültségek követtek Peking és Brüsszel között.
A jelenlegi előkészítő információk szerint ezúttal nem várható hasonló új vizsgálat bejelentése.
A hangsúly inkább azon lehet, hogyan tudja az EU több ország és régió között megosztani kereskedelmi kapcsolatait, hogy kevésbé függjön néhány meghatározó partnertől.
5. Migráció: erősebb Frontex és szigorúbb határvédelem jöhet
A nyári ceutai migrációs válság után a bevándorlás ismét az uniós politika egyik legérzékenyebb témájává vált.
Magnus Brunner migrációs biztos az Európai Bizottság szeptemberi előkészítő ülésén külön ismertette a válság tapasztalatait. Von der Leyen várhatóan a Frontex jelentős megerősítéséről is beszél. Az egyik vizsgált terv szerint az európai határ- és partvédelmi erők létszámát 30 ezer főre növelnék.
A Bizottság a Frontex feladatainak bővítését is mérlegeli, többek között azért, hogy az ügynökség harmadik országokban működő visszatérési központokban is szerepet vállalhasson.
Az egyik politikailag legérzékenyebb kérdés az lehet, hogy uniós pénzből támogathatóvá válhat-e a határinfrastruktúra, köztük kerítések építése.
Felmerült egy olyan európai keretrendszer lehetősége is, amely rendkívül erős migrációs nyomás esetén lehetővé tenné egyes menekültügyi szabályok átmeneti felfüggesztését és a gyorsabb visszaküldéseket. Ezek egyelőre mérlegelt lehetőségek, nem elfogadott uniós döntések.
6. Védelem és az Északi-sarkvidék
Az európai biztonság és védelem szintén meghatározó része lehet az évértékelőnek.
Az Európai Bizottság október elejére tervezi új biztonsági stratégiájának bemutatását, ezért Strasbourgban már megjelenhetnek a dokumentum legfontosabb irányai.
A Bizottság egy megújított sarkvidéki politikán is dolgozik, amely az „Északi szomszédsági és sarkvidéki stratégia” nevet kapta. Von der Leyen nemrég Grönlandon járt, ahol arról beszélt, hogy Európa nagyobb szerepet kíván vállalni a sarkvidéki ügyekben.
Mark Carney jelenléte miatt egy közös EU–kanadai sarkvidéki biztonsági kezdeményezés bejelentése is felmerült a beszéd előkészítése során, ám ennek részleteit még nem erősítették meg hivatalosan.
7. Közösségi média: új korhatárt kaphatnak az európai gyerekek
Az egyik legközvetlenebbül érzékelhető változás a közösségi médiát érintheti.
Ursula von der Leyen már korábban jelezte, hogy európai fellépést szeretne a gyermekek online védelmében. Az Európai Bizottság külön szakértői testületet is létrehozott a kérdés vizsgálatára.
A tervek között szerepelhet egy olyan rendszer, amely 15 éves kor alatt szülői jóváhagyáshoz kötné a közösségi platformok használatát. A tagállamok között még nincs teljes egyetértés arról, pontosan hol húzódjon a korhatár.
A korlátozás nem feltétlenül állna meg a közösségi hálózatoknál: játékplatformokra és mesterséges intelligencián alapuló csevegőrobotokra is kiterjedhet.
Von der Leyen a múlt héten világosan megfogalmazta, hogyan látja a kérdést: „Nem szabad elfogadnunk, hogy a gyermekkorunkat algoritmusok alakítsák.”
A 2026-os évértékelő az Európai Bizottság hivatalos meghatározása szerint is arra szolgál, hogy az elnök mérleget vonjon az elmúlt évből, és kijelölje az Európai Unió következő időszakának politikai prioritásait.
