Az Európai Unió külpolitikájának működése újra a figyelem középpontjába került, miután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a brüsszeli EU-nagykövetek előtt arról beszélt: a jelenlegi döntéshozatali rendszer egyre nehezebben tud lépést tartani a világpolitika gyors változásaival.
A Politico beszámolója szerint a Bizottság elnöke felvetette, hogy az EU külpolitikájában alkalmazott, konszenzusra és kompromisszumra épülő döntéshozatal vajon valóban segíti-e a közös fellépést, vagy inkább akadályozza azt.
A 27 tagállam egyhangú döntése gyakran lassítja az EU-t
Az Európai Unió külpolitikai döntéseinek többsége jelenleg a 27 tagállam egyhangú támogatását igényli. Ez a rendszer az elmúlt években több alkalommal is késedelmet okozott fontos döntések meghozatalában.
Von der Leyen példaként említette az Ukrajnának ígért 90 milliárd eurós hitelt, amelynek folyósítását egyes tagállamok blokkolták. A magyar kormány közelmúltbeli vétója különösen nagy vitát váltott ki Brüsszelben.
„Sürgősen el kell gondolkodnunk azon, hogy doktrínánk, intézményeink és döntéshozatali folyamatunk – amelyek mind a stabilitás és a multilateralizmus által jellemzett háború utáni világban alakultak ki – lépést tartottak-e a körülöttünk zajló változásokkal, mind kialakításuk, mind végrehajtásuk tekintetében” – mondta von der Leyen az EU nagyköveteknek.
„Tudom, hogy ez kemény üzenet és nehéz beszélgetés” – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.
A politikus szerint azonban a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy az EU-nak újra kell gondolnia a működését.
Az ukrajnai háború és a geopolitikai feszültségek nyomása
Von der Leyen beszédében több globális konfliktust is említett, amelyek szerinte rávilágítanak az EU külpolitikai rendszerének korlátaira. Az ukrajnai háború, a közel-keleti válság, valamint az Egyesült Államok részéről érkező politikai nyomás mind olyan tényezők, amelyek gyorsabb és határozottabb döntéseket igényelnek.
A Bizottság elnöke az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás kapcsán így fogalmazott: „Mindannyian látták, milyen kihívásokkal szembesültünk ennek megvalósításában, még azután is, hogy mind a 27 (EU) vezető egyetértett vele. Ez visszavezet minket az előbb említett kérdéshez, nevezetesen ahhoz, hogy rendszerünk még mindig képes-e hatékonyan működni.”
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az EU továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett.
„Mert a hitelességünk és, ami még fontosabb, a biztonságunk forog kockán” – mondta.
A közel-keleti válság csak egy tünet
A Bizottság elnöke szerint a jelenlegi közel-keleti konfliktus nem önmagában álló probléma, hanem egy szélesebb geopolitikai átalakulás része.
„Az olyan radikális változások idején, mint amilyet most élünk át, vagy ragaszkodhatunk ahhoz, ami erőssé tett minket, és megvédhetjük a történelem által már felülmúlt szokásokat és bizonyosságokat, vagy más sorsot választhatunk Európának.”
Von der Leyen arra figyelmeztetett, hogy a konfliktusok hatása már most is érezhető az európai társadalmakban.
„Jelenleg egy regionális konfliktus tanúi vagyunk, amelynek nem várt következményei vannak. A járulékos hatások pedig már ma is valósággá váltak” – mondta, utalva a közel-keleti helyzetre, és arra, hogy az európai polgárok „kereszttűzbe kerültek”.
Az iráni helyzettel kapcsolatban is határozott álláspontot fogalmazott meg.
„Az iráni nép megérdemli a szabadságot, a méltóságot és a saját jövőjéről való döntés jogát”, és hogy „nem kell sírni az iráni rezsim miatt”.
Az EU készen áll védelmi misszióinak erősítésére
A brüsszeli beszéd után az Európai Unió több közel-keleti vezetővel is egyeztetett egy videokonferencia keretében. A megbeszélésen Jordánia, Egyiptom, Bahrein, Libanon, Szíria, Törökország, Örményország, Irak, Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Omán képviselői vettek részt.
A The Guardian szerint a találkozón az is szóba került, hogyan tudna az EU hozzájárulni a térség stabilitásához és a konfliktus enyhítéséhez.
Von der Leyen és António Costa, az Európai Tanács elnöke bejelentették, hogy az EU készen áll tovább erősíteni a tengeri forgalom védelmét szolgáló missziókat, és szükség esetén további lépéseket is megfontol.
A konferencián az EU külpolitikai vezetője, Kaja Kallas is részt vett. A résztvevők azt vitatták meg, miként tudná Európa jobban támogatni azokat az országokat, amelyeket leginkább érint az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja, valamint hogyan lehetne hozzájárulni a konfliktus lezárásához.
