Vlagyimir Putyin arra kérte az oroszokat, hogy vegyenek részt a szeptember 18. és 20. között tartott parlamenti választáson, amelyet saját szavai szerint annak egyik jelzéseként is értelmez, mennyire áll a társadalom az Ukrajna elleni háború mögött. A voksoláson az orosz parlament alsóházának, a 450 fős Állami Dumának az összetételéről döntenek a következő öt évre. Ez lesz az első parlamenti választás Oroszországban a 2022 februárjában megindított teljes körű ukrajnai invázió óta.
A Reuters szerint az orosz politikai rendszer továbbra is szigorúan ellenőrzött, miközben az Egységes Oroszország párt várhatóan megőrzi meghatározó szerepét a Dumában. A választás különösen érzékeny időszakban zajlik: a háború gazdasági következményei, az ukrán dróntámadások, a magas kamatok és a munkaerőhiány egyre közvetlenebbül érintik az orosz társadalmat.
Putyin szerint a részvétel a nemzeti egységet is megmutatja
A választás előtt elmondott televíziós beszédében Vlagyimir Putyin közvetlenül összekapcsolta a voksolást a háborúval és az orosz hadsereg támogatásával.
„A választásotok és az akaratotok ismét bebizonyítja majd, hogy milliók támogatják katonáinkat, hogy egységes nép vagyunk, akiket közös értékek, a történelmi emlékezet és a hazánk iránti szeretet köt össze, és hogy senkinek sem fog sikerülni megosztani vagy megfélemlíteni bennünket, sem pedig aláásni szuverenitásunkat és társadalmi-politikai rendszerünket” – mondta.
Az orosz elnök szerint a szavazás kollektív válasz lehet azoknak, akik szerinte gyengíteni akarják Oroszországot, akadályozni fejlődését vagy befolyásolni politikai rendszerét.
„Tudjuk, miért harcol Oroszország, és mi a kötelessége minden egyes polgárának” – tette hozzá.
Három napig tart a választás
A szeptember 18–20. közötti voksoláson a Duma mind a 450 mandátumáról döntenek. A képviselői helyek felét országos pártlistán, másik felét egyéni választókerületekben osztják ki.
Az állami VTsIOM augusztus végi felmérése az Egységes Oroszországot 37 százalékon mérte, a Kommunista Pártot pedig 11,6 százalékon. A kormánypárt jelenleg 310 mandátummal rendelkezik, vagyis kétharmados többsége van az alsóházban.
A Reuters szerint a parlamentbe várhatóan bejutó többi nagyobb párt is általában támogatja a Kreml kulcsfontosságú politikai döntéseit, és a háború kérdésében sincs köztük éles szembenállás.
A háborúellenes ellenzék mozgástere jelentősen beszűkült
Az orosz legfelsőbb bíróság augusztusban megtiltotta a liberális Jabloko pártnak, hogy országos pártlistán induljon. A Reuters szerint ez az egyetlen olyan, hivatalosan bejegyzett orosz politikai erő, amely nyíltan ellenzi az ukrajnai háborút. Egyes jelöltjei egyéni körzetekben továbbra is indulhatnak, de több más jelöltet is kizártak.
A párt egyik moszkvai jelöltje, Polina Lermant továbbra is békét sürgető kampányt folytat. A Reutersnek arról beszélt, hogy tart attól: politikai tevékenysége miatt eljárás indulhat ellene. Két vezető Jabloko-politikust az elmúlt hónapokban hosszú börtönbüntetésre ítéltek a háborúval kapcsolatos kijelentéseik miatt.
A Kreml szerint a háborús cenzúra és a nemzeti egység fenntartása biztonsági szempontból szükséges, mert álláspontja szerint Ukrajna és más külső szereplők belső zavargásokat próbálnak szítani Oroszországban.
Nemzetközi megfigyelők nélkül zajlik a voksolás
Az EBESZ nem kapott meghívást a választás megfigyelésére. A szervezet szerint az orosz politikai rendszer 2021 óta még korlátozóbbá vált, több ellenzéki jelölt kizárásával és a kampányszabályok szigorításával. Az orosz hatóságok visszautasítják ezeket a kritikákat, és azt állítják, hogy a voksolás a törvényeknek megfelelően zajlik.
Szavazást tartanak a Krímben, valamint Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon orosz ellenőrzés alatt álló területein is. Oroszország ezeket saját választási rendszerének részeként kezeli, miközben nemzetközileg továbbra is Ukrajna részeinek számítanak.
Hackerek azt állítják, feltörték a választási bizottság rendszerét
Az Agerpres által idézett EFE beszámolója szerint a CikLeak nevű anonim hackercsoport azt állította, hogy hozzáférést szerzett az orosz Központi Választási Bizottság szervereihez és több, a választási infrastruktúrához kapcsolódó rendszerhez. Az állítást független forrásból nem sikerült megerősíteni.
A csoport közleménye szerint: „Azt akarjuk, hogy az orosz állampolgárok jobban megértsék, hogyan manipulálhatják a hatóságok a választásokat. A CEC és alvállalkozói (Rostelekom, Țifteh és a GAS Alegeri 2.0 rendszer fejlesztésében részt vevő egyéb szereplők) infrastruktúrája kompromittálódott. Az összes anyagot már átadtuk az újságíróknak.”
A hackerek az elektronikus távszavazási rendszert is bírálták, amely szerintük nem átlátható.
„Ez a legegyszerűbb módja a szavazatok ellopásának. De most belülről látjuk, hogy a kívánt eredményeket hozó választások megszervezése hatalmas terhet ró a rendszerre” – állították.
