Donald Trump amerikai elnök súlyos kereskedelmi válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha az Európai Unió előrelépne Kanada úgynevezett társult tagságának tervével. Az amerikai elnök azt mondta, amennyiben Washington ezt ellenséges lépésként értékeli, jelentős vámokat vethet ki az európai árukra, sőt bizonyos területeken a kereskedelem korlátozását is fontolóra veheti.
A vita azután éleződött ki, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban felvetette: Kanada lehetne az EU első társult tagja. A javaslat egyelőre politikai kezdeményezés, az uniós szerződések jelenleg nem ismernek ilyen jogállást, ezért annak tartalma és jogi kerete sem tisztázott.
Trump szerint a terv „nevetséges”
Amikor újságírók arról kérdezték Donald Trumpot, mit gondol Ursula von der Leyen felvetéséről, az amerikai elnök röviden úgy reagált:
„Nevetségesnek tartom.”
Trump ezután arra figyelmeztetett, hogy ha az Egyesült Államok ellenséges lépésnek ítéli Kanada és az EU szorosabb társulását, kemény kereskedelmi ellenlépések jöhetnek.
„Ha ezt megteszik, ha úgy ítélem meg, hogy ez bármilyen módon ellenséges lépés, nagyon komoly vámokat fogok kivetni, vagy sok területen leállítom a kereskedelmet Európával.”
Az amerikai elnök hozzátette, másként értékelné a helyzetet, ha az európai kezdeményezés mögött szerinte nem ellenséges szándék állna, de nem részletezte, milyen feltételek alapján tenne különbséget a két eset között. Kanadát közben „szörnyű kereskedelmi partnernek” nevezte.
Ursula von der Leyen szorosabb kapcsolatot akar Kanadával
Ursula von der Leyen szeptember 16-án, az Európai Parlamentben tartott évértékelő beszédében vetette fel, hogy Kanada legyen az EU első „társult tagja”.
„Azt mondtam, sürgősen újra kell gondolnunk partnerségeinket. Ezért szeretnék együtt dolgozni Önökkel azon, hogy megnyissuk az ajtót Kanada előtt, hogy az Európai Unió első társult tagja lehessen” – mondta.
A bizottsági elnök szerint az EU és Kanada számos stratégiai kérdésben hasonlóan gondolkodik.
„Ugyanazzal a szemmel nézzük a világot: a mesterséges intelligenciától a klímaváltozásig, az Északi-sarktól a geopolitikáig.”
A tervek között szerepel a technológiai együttműködés erősítése, a védelmi ipar szorosabb összekapcsolása, valamint az energetika, a kritikus nyersanyagok és a mesterséges intelligencia területén kialakított partnerség.
Kanada új partnereket keres az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi vita közepette
Az EU és Kanada közeledése akkor gyorsult fel, amikor Ottawa és Washington kapcsolata egyre feszültebbé vált.
Kanada és az Egyesült Államok között az elmúlt hetekben újabb vámintézkedések és válaszlépések követték egymást. A Reuters szerint Mark Carney kanadai miniszterelnök kormánya azt a célt tűzte ki, hogy a következő tíz évben megduplázza Kanada Egyesült Államokon kívüli kereskedelmét.
Mark Carney korábban úgy fogalmazott, Kanada egy „egyedülálló szövetséget” keres az Európai Unióval, nem pedig teljes jogú tagságot.
Az Európai Bizottság elképzelésére reagálva a kanadai kormány közölte: „Egy veszélyesebb és megosztottabb világban Kanada szorosabb kapcsolatokat épít megbízható partnerekkel.”
Jelenleg nem létezik uniós „társult tagság”
A felvetés legnagyobb kérdése, hogy az Európai Unió jelenlegi szerződéseiben nincs olyan hivatalos jogállás, hogy „társult tag”.
Egy ilyen új forma kialakítása ezért jogilag és politikailag is összetett folyamat lenne. A Reuters szerint végső soron nem Ursula von der Leyen, hanem az uniós tagállamok döntenének arról, elindulhat-e egy ilyen együttműködési forma.
Ha ehhez az uniós szerződéseket is módosítani kellene, mind a 27 tagállam egyetértésére és nemzeti ratifikációra lenne szükség.
Kanada és az EU már most is szoros gazdasági kapcsolatban áll. A két fél között érvényben van a CETA szabadkereskedelmi megállapodás, amelynek 2017-es ideiglenes alkalmazása óta jelentősen bővült a kétoldalú kereskedelem.
Kanada az európai védelmi együttműködéshez is közelebb került
Kanada 2026-ban első EU-n kívüli országként csatlakozott az európai SAFE védelmi programhoz. Brüsszel és Ottawa további együttműködést tervez a mesterséges intelligencia, az energia, a kritikus nyersanyagok és a védelmi ipar területén is.
A felek arról is tárgyalnak, hogyan lehetne könnyebbé tenni a munkaerő mobilitását és a diákcserét, valamint felmerült Kanada részvétele bizonyos, Ukrajnát támogató európai projektekben is.
