A komposzt nemcsak tökéletes tápanyagegyensúlyt biztosíthat, dúsítva a kert talaját, de mulcsként is használható, hogy segítsen megtartani a nedvességet, miközben táplálja a növényeket. Emellett akár komposztteát is készíthetünk belőle, ami még gyorsabban kifejti a hatását.
A nyár tökéletes időszak a komposzt készítésére, mivel a meleg és a magas páratartalom hatására a komposztálni kívánt anyagok gyorsabban lebomlanak. Ráadásul ilyenkor könnyű komposztálható alapanyagot találni, hiszen akár a saját veteményeskertből vagy virágágyásból is összegyűrhetjük a fölösleges nyesedékeket.
Olvasd el ezt is: Egy anya levele felnőtt gyerekéhez, amit mindenkinek el kellene olvasnia: „Bocsáss meg, hogy már nem lehetek számodra az, aki egykor voltam”
A komposztálásnak lényegében 3 egyszerű, de kulcsfontosságú titka van:
- Az alapanyagok megfelelő keverékének kiválasztása;
- A komposztálni kívánt anyagok felaprítása, mielőtt a halomhoz adnánk azokat;
- Az állandó nedvesség és oxigén biztosítása, hogy a halom aktív bomlásban maradjon.
Ha ezt a 3 feltételt szem előtt tartjuk, a komposzt halom nemcsak gyorsabban felmelegszik, de magasabb hőmérsékletre is melegszik, így gyorsabban bomlásnak indul, és a folyamat során a kórokozók is elpusztulnak.
1. Az alapanyagok megfelelő keverékének kiválasztása
A gyorsan bomlásnak induló komposzt halom a szén- és nitrogénalapú anyagok megfelelő keverékével kezdődik. A szénalapú anyagok olyan száraz anyagok, mint a száraz levelek, szalma, fa, hamu, faforgács és száraz fű. Ezek az úgynevezett inert, vagy inaktív anyagok.
» A nő arra kéri felnőtt lányát, hogy fizesse a lakbér és a számlák felét – a lánya frappáns választ adott
» Ha igazán elégedett akarsz lenni az életben, mondj búcsút ennek a 11 viselkedésnek
» A nő talált egy üzenetet a férje zsebében a férfi temetésén, ami megváltoztatta az életét
» A híres orvos figyelmeztet: „Minden ember, akinek rossz gondolatai vannak, fizetni fog. A gyűlölet a lét rákja”
A nitrogénalapú anyagok ezzel szemben a „forró”, „zöld”, vagyis aktív anyagok. Ezek felelősek a halom aktiválásáért és felmelegítéséért. Nagyszerű nitrogénforrások például a friss növényi hulladékok, a zöld fűnyesedék, a kávézacc és az állati trágya.
A megfelelő arány meghatározása
Ahhoz, hogy a komposzt halom gyorsan felmelegedjen és bomlani kezdjen, az alapanyagok megfelelő arányára van szükség – ez körülbelül 4 rész szén és egy rész nitrogén.
Ha azt szeretnénk, hogy a komposzt halom gyorsan lebomoljon, a legjobb, ha az összes anyagot egyszerre adjuk hozzá és keverjük össze. Ha idővel folyamatosan adagoljuk az anyagokat, mint a hagyományos komposzt halom esetében, akkor hosszabb időbe telik az újonnan hozzáadott összetevők folyamatos bomlása.
A komposztálás beindításához nem árt egy kis segítség sem: például néhány lapátnyi komposzt egy korábbi halomból, vagy komposztgyorsító. Ezáltal olyan baktériumokat és organizmusokat juttatunk a halomba, amelyek segítenek a gyors lebomlásban.
2. A komposztálni kívánt anyagok felaprítása
Ha megvan a megfelelő keverék, fel kell építeni a komposzt halmot. A komposztkupacnak elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy elég hőt termeljen, de elég kicsinek ahhoz, hogy kényelmesen boldoguljunk vele.
De ami még ennél is fontosabb, ahhoz, hogy a bomlási folyamat gyorsabban végbemenjen, a hozzáadott anyagoknak minél kisebbnek kell lenniük. Mindig apríts fel, vagy darálj össze mindent, mielőtt a komposztkupachoz adnád. Minél kisebbre aprítod az alapanyagokat, annál gyorsabban lebomlanak.
Ha például a száraz leveleket egészben adjuk hozzá a komposzthoz, akár két évig, vagy még tovább is eltarthat, mire teljesen lebomlanak. Ha azonban előbb felaprítjuk azokat, már 3-4 hét alatt lebomlanak. Kézzel vagy egy fűnyíró segítségével is felapríthatjuk a komposztálni kívánt alapanyagokat, a lényeg, hogy minél alaposabb munkát végezzünk.
3. Állandó nedvesség és oxigén biztosítása
A hőtermeléshez a komposztkupacnak vízre és oxigénre egyaránt szüksége van – ezek hiányában ugyanis leállhat a bomlási folyamat. Ha a komposztkupac elkezd kellemetlen szagot árasztani, az általában ennek a két kritikus összetevőnek a hiánya miatt van.
Ha a komposztkupacot egy-két naponta megforgatjuk egy vasvillával vagy lapáttal, oxigént juttatunk a kupac minden részébe. Ez lehetővé teszi, hogy a halmot lebontó organizmusok életben maradjanak és jól érezzék magukat.
De a nedvesség ugyanolyan fontos, mint az oxigén. A komposztnak mindig enyhén nedves tapintásúnak kell lennie. Ha teljesen kiszárad, megszűnik a hőtermelés, és a bomlási folyamat is leáll.
Vigyázni kell azonban, hogy ne adjunk hozzá túl sok vizet, mert a túl sok nedvesség is káros hatással lehet, és leállíthatja a folyamatot.
A jó komposztkupac érintésre olyan, mint egy nedves szivacs. Ha ennél szárazabb vagy nedvesebb, a bomlási folyamat nem megy végbe megfelelően.
