A húsvéti hagyományok egyik legizgalmasabbja a tojásfestés. Ebbe a szórakoztató tevékenységbe az egész családot be lehet vonni, kicsitől a nagyig, ráadásul ezeregy technika és módszer létezik, amit ki lehet próbálni, hogy idén húsvétkor a legszebb hímestojásokkal kápráztasd el a vendégeidet.
A tojás a termékenység szimbóluma, már a pogány világban is festették, díszítették, tisztelegtek előtte. Ez a szokás a kereszténység elterjedésével is fennmaradt, mélyebb értelmet nyerve: a sírjából feltámadó Krisztust szimbolizálja, az újjászületést, a hagyomány szerint pedig a pirosra festett tojás Jézus vérének a jelképe.
Bár tény, hogy még mindig a legszebb húsvéti tojás a piros – sokunk számára ez marad az igazi, a hiteles, a nélkülözhetetlen elem, mégis érdemes tágítani egy kicsit a látókörünket és nyitnunk a modernebb praktikák felé, ha másért nem, az élmény kedvéért.
Manapság ugyanis egészen különleges tojásokat díszíthetünk, különösebb felfordulás nélkül, például színes filcekkel – ezt a gyerekek kifejezetten imádják, szalvétatechnikával, akrilfestékkel, esetleg ragasztó és strasszkövek, csillámpor bevetésével, csipkézéssel. A lehetőségeknek csak a fantáziánk és a rendelkezésre álló eszközök szabhatnak határt.
A húsvéti tojásokat a hagyomány szerint nagycsütörtökön festik. A tojásokat kifújhatjuk és felfűzhetjük, tojásfát díszíthetünk. Vagy megmaradhatunk a hagyományos főtt és dekorált, batikolt tojásoknál, melyekből az ünnep lejártával páratlan ízvilágú rakottburgonyát készíthetünk.
Festhetjük nagyanyáink szokását őrizve – hagymahéjjal, harisnyában, de, hogy megmaradjunk az organikus vonalon, csodaszép pirostojásokat kapunk cékla felhasználásával, a lilakáposzta is egyedi, kékes-lilás árnyalatot kölcsönöz a tojásoknak. Illetve, ha kurkumával párosítjuk, a legszebb zöldet kapjuk. Simán kurkumával sárga tojásokat festhetünk. A módszer ugyanaz, mint a hagymahéjas tojásfestésnél, csak más-más alapanyagokkal.
Azonban, ha idén egészen különleges tojásokat szeretnénk, művészkedhetünk kicsit, és kipróbálhatjuk a viasszal írott, igazi hímzett tojásokat – ehhez viszont speciális eszközre (kesicére) és méhviaszra lesz szükségünk. Ha nem sikerül beszerezned, még nem kell lemondanod a tervedről: indulnak ilyenkor kézműves csoportok, tevékenységek, melyeket kifejezetten ennek a hagyománynak szentelnek, talán épp még beiratkozhatsz egyre!
De tiszteleghetsz a többszázéves hagyomány előtt úgy is, ha egy filc vagy kontúrfesték segítségével, otthon látsz neki a hímzésnek. A tojásfestésnek valódi hagyománya – művészete van Magyarországon és a határon túli, magyarlakta vidékeken egyaránt. De számos kultúrában él a tojásfestés, mint tradíció, szerte a világon. A tipikus magyar minták geometrikusak: egyszerű vonalak alkotják. A tojást általában négy mezőre osztják – ezt nevezik rámázásnak. A mezőket pedig szintén geometrikus elemekkel töltik ki, azaz hímzik.
Hiedelmek is fűződnek a húsvéti tojásokhoz, melyek kultúránként eltérnek egymástól. Főleg vidéken él még a mondás, miszerint ha húsvét napján esik az eső, az év gyümölcsöző lesz. Romániában például a vendégek tojást vittek ajándékba a gazdának, megütögették vele, és áldást/köszöntést mondtak.
A görögök azt a tojást, amit a tyúk elsőként tojt nagypénteken, mágikusnak tartották, varázserőt tulajdonítottak neki. Egy német hiedelem szerint, ha átnézel egy tojáson húsvét reggelén, megláthatod benne a táncoló bárányt.
A germánok pedig úgy vélték, Ostara, az istennőjük nevelt egy madarat, ami színes tojásokat tojt. Egyszer, az istennő nyúllá változtatta ezt a madarat, azóta hozza a nyuszi a húsvéti tojást Ostara ünnepén.
