Hope, az örvös medve sok mindenen ment keresztül, és a kegyetlen bánásmód, amiben részesült, mélyen megviselte, de most már biztonságban van egy rezervátumban, ahol gondját viselik és törődnek vele.
Hope egy 8 éves örvös medve, aki még kölyökkorában került az orvvadászok kezébe, és életének nagy részét kegyetlen fogságban töltötte. A ketrecben, ahol tartották, még ahhoz sem volt elég helye, hogy kényelmesen lefeküdjön, és az állatkert tulajdonosa megnyomorította őt – levágta az egyik mellső lábát, valószínűleg azért, mert túlságosan nyugtalan volt. Ugyanakkor a szakértők szerint kalapáccsal is megverhették, amitől a hátsó végtagjai végleg lebénultak.
Amikor megmentették, az állat annyira le volt gyengülve, hogy alig lélegzett, és úgy tűnt, nem sok esélye van a túlélésre. Bár csak egyetlen lábát tudja használni, most mégis úgy tűnik, van remény, és egyelőre jól boldogul új környezetében, ahol megkapja azt a figyelmet és törődést, amit érdemel.
„Úgy véljük, hogy Hope lába kilógott a ketrecből, és a gazdája ebben látta a lehetőséget, hogy megpróbálja megszelídíteni, és javítson a viselkedésén, ezért levágta” – mondta Philippa Swindall, a brit székhelyű World Animal Protection nevű jótékonysági szervezet munkatársa.
„Egy másik alkalommal úgy gondoljuk, hogy egy kalapáccsal verték meg, ami miatt nem tudja használni a hátsó lábait. Amikor megérkezett a menhelyre, megvizsgálták, és az orvosok szerint ez okozhatta a sérüléseit” – tette hozzá Swindall.
„Ez az egyik legszélsőségesebb eset, amivel találkoztunk. A szórakoztatóiparban minden medve átesik a borzalmasan kegyetlen idomítási folyamaton, de ez az egyik legkegyetlenebb eset” – összegezte a szakértő.
Bár sokan úgy gondolták, hogy Hope sérülései túl súlyosak, és nem maradhat életben, a Bioresource Research Centre (BRC) nem volt hajlandó feladni, és 2017-ben sikerült megmenteniük a medvét. Az északnyugat-pakisztáni Balkasar medvemenhelyre került, ahol most már nyugodt és boldog élete lehet.
Amikor Hope megérkezett a menhelyre, csak a fejét és megmaradt mellső lábát tudta mozgatni. A testsúlyát is meg tudta tartani, de csak néhány másodpercig, mivel a testére és szerveire nehezedő nagy nyomás miatt légzési nehézségei voltak.
A BRC igazgatója, Dr. Fakhar-i-Abbas létrehozott egy programot, hogy elősegítse Hope regenerálódását, és a szervezet a terület egy részét személyre szabta a medve számára, hogy kényelmesebben mozoghasson, de ehhez időre volt szükségük, hogy megfigyelhessék, és felmérjék az igényeit. Azt is elárulták, hogy Hope-nak nem meglepő módon elég hosszú időbe telt, mire sikerült megszoknia új környezetét.
„Hosszú ideig ültünk mellette, hogy segítsünk neki megismerkedni velünk. Idővel fokozatosan megengedte, hogy segítsünk neki. Most már egy boldog, életvidám medve” – magyarázta Madeeha Manzoor, a BRC pénzügyi igazgatója.
A rehabilitációs program végül bevált, és Hope most már képes fél lábra támaszkodva megtartani a testsúlyát, így mozogva a kifutójában, ami hatalmas eredmény. Eleinte ugyan agresszív volt, mivel érthető módon nem bízott az emberekben, de most már sokkal barátságosabb.
A World Animal Protection szerint nem Hope az egyetlen medve, aki hasonló kegyetlen bánásmódban részesült. A szórakoztatóiparban sokan még mindig eszközként használják ezeket az állatokat, de a jótékonysági szervezet próbál változtatni a helyzeten, és igyekszik minél több medvét megmenteni.
Philippa Swindall, a World Animal Protection munkatársa szerint azonban ezeket a kiszabadított medvéket már nem lehet visszaengedni a vadonba, mert fogva tartóik általában megcsonkítják őket, de még ha egészségesek is, túlságosan hozzászoktak az emberek társaságához, és nem maradnának életben a vadonban.
„A legtöbbjüket orvvadászok ejtik foglyul a vadonban. Az első emlékük a szüleik meggyilkolása, és még azelőtt eladják őket, hogy átesnének az idomítás traumatikus folyamatán. A fogaikat és karmaikat eltávolítják, hogy ne tudják bántani a gazdájukat” – magyarázta Swindall.
