Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni látogatása első pillantásra diplomáciai sikernek tűnhetett. A találkozó Donald Trump amerikai elnökkel mindössze öt hónappal a magyarországi választások előtt zajlott, egy olyan politikai pillanatban, amikor a kormány számára kiemelten fontos volt a stabilitás és a kiszámíthatóság látszata.
A találkozó leglátványosabb eredménye az volt, hogy Magyarország egy évre mentességet kapott az Egyesült Államok által bevezetett energetikai szankciók alól, amelyek az orosz olajra, gázra és atomenergiára vonatkoznak.
A Fehér Ház egyik tisztviselője a BBC-nek megerősítette, hogy a kedvezmény időben korlátozott, noha Szijjártó Péter külügyminiszter szerint ez a mentesség akár hosszabb távon is érvényben maradhat.
A döntés súlya nem csekély: ez a lépés biztonsági tartalékot jelent Magyarország számára, különösen a közelgő téli hónapok előtt. Orbán a kormánypárti sajtónak úgy fogalmazott: „[A közüzemi számlák] decemberben megháromszorozódhattak volna.”
A rezsicsökkentés fenntartása 2013 óta a Fidesz egyik legfontosabb politikai pillére, ezért a mentességnek közvetlen belpolitikai jelentősége is van.
Mit kellett ezért Magyarországnak vállalnia?
A mentesség ára szokatlanul magas volt. A BBC értesülései szerint Magyarország az alábbi kötelezettségeket vállalta:
- 600 millió dollár értékben vásárol amerikai LNG-t, vagyis cseppfolyósított földgázt,
- 114 millió dollárért szerez be amerikai nukleáris fűtőelemeket a Paks I. atomerőmű számára,
- és legfeljebb 10 kis moduláris atomreaktort vásárolhat az USA-tól, amelyek összértéke 10–20 milliárd dollárra tehető.
Ez utóbbi döntés összefügg azzal, hogy Magyarországon az utóbbi években jelentős kapacitású kínai akkumulátorgyárak épülnek, amelyek energiaellátása hosszú távú, nagyigényű megoldást követel.
Valóban nincs alternatíva az orosz olaj helyett?
Orbán Viktor gyakran hangsúlyozza, hogy Magyarország földrajzi helyzete miatt nem tud elszakadni az orosz energiahordozóktól. Ennek ellenére a kép árnyaltabb:
- A MOL két finomítóját már átalakították, hogy orosz olaj helyett Brent típusú kőolajat is feldolgozhasson.
- A vállalat szerint a magyar olajimport 80%-a biztosítható lenne a horvátországi Adria-vezetéken keresztül.
A kritikusok szerint így az orosz függőség helyét most az amerikai függőség veszi át, míg a kormány ezt a források diverzifikációjaként mutatja be.
Pénzügyi háttér és geopolitikai következmények
Felmerült egy devizaswap-megállapodás lehetősége is az amerikai és a magyar jegybank között, amely válsághelyzet esetén védőhálót jelenthetne a magyar gazdaság számára.
Ugyanakkor nem született előrelépés az ukrajnai háború lezárására vonatkozóan. Nem tűztek ki új időpontot a tervezett Trump–Putyin találkozóra sem.
A BBC értékelése szerint a mostani alku „kemény és költséges”, és hatása a következő hónapokban meghatározza Magyarország viszonyát az EU-hoz, az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz is.
A magyar választások közeledtével a washingtoni út így nemcsak gazdasági, hanem mélyen politikai jelentőséggel is bír.
