Ha a zöldségek nem kapnak elegendő vizet, már néhány nap után azt vehetjük észre, hogy fonnyadásnak indulnak. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy helyesen öntözzük a veteményest.
Az öntözés ideje
Általánosságban elmondható, hogy az öntözésre a kora reggeli órák a legalkalmasabbak, mert így elkerüljük a nappali hőségben való öntözés veszélyeit. Jó ötlet azonban az időjárás előrejelzés ellenőrzése is, és amennyiben csapadék várható, elhalaszthatjuk az öntözést. Természetesen, ha úgy tűnik, hogy a növényeknek vízre van szüksége, ne várjunk az esőre.
Annak megállapítására, hogy szükséges-e az öntözés, több módszer is létezik. Először is, ha a növények hervadoznak, vagy annak jeleit mutatják, hogy megviselte őket az erős napsütés, azonnal öntözzünk, még a forró délutánokon is.
Ellenőrizhetjük a talaj nedvességét is. Ehhez ássunk le 5 cm mélyre, amennyiben a talaj ebben a mélységben száraz, ideje öntözni.
Kora reggeli öntözés
A kora reggeli órák a legalkalmasabbak az öntözésre. Ez hatékonyabb lehet, mert reggel általában hűvösebb és kevésbé szeles az idő, így kisebb a párolgás mértéke is, és több víz jut a talajba, ahonnan aztán a növények felszívják azt.
Délutáni és esti öntözés
Ha nem sikerül reggel öntöznünk, a késő délután és a kora este a második legjobb időpont erre. Ekkorra a nappali forróság alábbhagy, de még mindig elég meleg van ahhoz, hogy megszáradjanak a növények levelei. A nedves levelek ugyanis könnyen gombás fertőzés áldozatául eshetnek. A reggeli öntözéshez hasonlóan nagyobb hatásfokkal öntözhetünk, mivel kevesebb víz párolog el, mint napközben.
Az azonban tévhit, hogy délutáni öntözéskor a levelekre cseppent víz lencseként összegyűjti a napsugarakat, amik így megperzselik a leveleket. Ha ilyen erős a napsütés, a víz gyorsabban elpárolog, minthogy kárt tehetne a levélben.
Milyen gyakran és mennyit kell öntözni?
Gyakran ajánlanak merev időbeosztás szerinti öntözést (például kétnaponta vagy naponta), de ez sokszor nem célravezető, mivel több különböző tényezőt is figyelembe kell venni.
A talaj minősége az egyik tényező: a homokos talajok könnyen elvezetik a vizet, az agyagosak pedig visszatartják azt. Az időjárás miatt bekövetkezett párolgás is befolyásolja az öntözés szükségességét, az esőzésekről nem is beszélve. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a fiatal növények, amiknek még nem fejlődött ki megfelelően a gyökérzetük több vizet igényelnek.
Mennyi vízre van szükségük a zöldségeknek?
A mennyiséget illetően, általában heti 25 mm vizet javasolnak. Ez talán kis mennyiségnek tűnhet, de valójában elég sok vízről van szó. Ez azt jelenti, hogy egy körülbelül 30 négyzetméteres kertben hetente 235 liter vízre van szükség.
Minden növénynek annyi vizet kell kapnia, hogy a gyökérzet teljesen átnedvesedjen, de az, hogy egy növénynek milyen mélyre hatolnak a gyökerei a talajba, attól függ, milyen zöldségről van szó. A legtöbb zöldség gyökerei 15-30 cm mélyre nyúlnak, de egyes növényeknek (paradicsom, kukorica, tök, spárga, málna) akár kétszer ilyen hosszú gyökerei is lehetnek.
Öntözési technikák
A növények öntözésének többféle módja létezik, és kísérletezhetünk, hogy kiderítsük, melyik az, amiről úgy érezzük, a leginkább beválik. De lényegében bármelyik módszert választhatjuk, a lényeg, hogy elég gyakran öntözzünk.
A négy legnépszerűbb módszer a következő:
• A csepegtető öntözőrendszer a leghatékonyabb módja annak, hogy a víz eljusson a növényekhez. Ezek a rendszerek csöveken és szórófejeken keresztül juttatják el a vizet az egyes növényekhez. Különösen jól működnek homokos talajon és lejtőkön.
• A locsolócsővel történő kézi öntözés a leggyakoribb módszerek közé tartozik. Magvetésnél és nagyobb cserépbe, ládába ültetett növényeknél hatékony lehet, de a kifejlett ültetvényeknél nehézkes lehet a víz egyenletes eloszlatása.
• A barázdás öntözés során sík talajon sekély barázdákat ásnak. Ez nem működik jól homokos talajon, és akkor sem, ha rendezett sorokban ültetünk. Ha a talaj homokos, vagy a kert jelentősen lejt, a víz nem fog végighaladni a sorokon.
• Az áztatótömlők egyszerűek és hatékonyak. Lehetővé teszik, hogy a víz a tömlő teljes hosszában szivárogjon, és minden egyes növényhez eljusson.
