Akárcsak a skótok vagy más népcsoportok, az erdélyiek sem ússzák meg, hogy ne ihlessék meg a viccgyártók fantáziáját. Biztosan te is olvastál már róluk szóló poénokat! Mi most a legjobb tizet gyűjtöttük össze, reméljük neked is tetszeni fog.
10. Megérkezik az erdélyi a fővárosba, és várja a zöldet a jelzőlámpánál. Egyszer csak elhajt előtte egy autó, tetőtől talpig lefröcskölve a gyalogosokat. Valamennyien üvöltözni kezdenek a sofőr után, és hevesen gesztikulálnak neki, egyedül csak az erdélyi marad higgadtan, és bámulja a többieket.
– Nyugodjanak meg, rögtön félrehúz és elnézést kér.
– Már dehogy áll meg, uram! Maga észnél van?! Nem látja, milyen sebességgel hajtott?
– Hogyhogy, nem fog megállni?
– Nem! Maga hol él?
– Hát, kérem, nálunk Erdélyben ha ez megtörténik, a sofőr megáll, kiszáll, elnézést kér, majd beültet a járműbe, hazavisz magához, legalább három napig megvendégel, aztán a távozásodkor még egy TV-t is vesz neked! Csak hogy megbocsáss neki.
– Persze… Ez megtörtént már magával?
– Velem nem, a feleségemmel!
9. György, János és Vilmos a verandán ülnek. János megszólal:
– Szerintem holnap esni fog.
Egy óra múlva György is megszólal:
– Én azt mondom, nem fog.
Egy újabb óra után, Vilmos felháborodva felugrik és azt mondja:
– Ha ti mindenképp vitatkozni akartok, akkor én most hazamegyek!
8. Két erdélyi vonaton utazik haza a fővárosból. Egy adott pillanatban, Kolozsvár előtt János odaszól Györgynek:
– Gyurikám, szerinted hogy mondják helyesen: Kolozsvár vagy Kóoolozsvár?
– Szerintem Kóoolozsvár.
– Mégis miért, te?
– Tán kerget valaki?!
7. Egy turista belebotlik a hegyen egy esztenába, megpillantja a juhászt a kutyájával, és így szól hozzá?
– Hallja-e kend, a kutyája gonosz?
– Há’… az!
– De harap is?
– Há’… harap.
– De látom, hogy meg se mukkan!
Mire a kutya:
– Há’… ha muszáj, HAM!
6. Csigagyűjtő versenyt szerveznek, amire benevez az erdélyi, a német és az angol. A verseny végére a németnek teletömve a szatyra, az angolnak csak félig telt, míg az erdélyinek egyetlen csiga sem került a tarsolyába. A zsűri megkérdi tőle:
– Uram, hogyhogy nem fogott bár egy csigát?
– Hát én sok csigát láttam, de mire lehajoltam volna, hogy megfogjam, beszaladt a bokorba!
5. János és György üldögél a bárban. Egyszer csak János lekever Györgynek egy hatalmas pofont. Ez valahogy magához tér, és megkérdi:
– Te János, ez most vicc volt, vagy komolyan pofonvágtál?
– Én komolyan tettem!
– Akkor jó, mert nem szeretem az ilyen vicceket.
4. – Miért aprít az erdélyi kenyeret a levesébe?
– Hogy ne kelljen kétszer kinyitnia a száját.
3. Három erdélyi Kolozsvárra igyekszik egy személyvonaton. Brassóban az egyik megszólal:
– Óooo!
Szebenben a másik is megszólal:
– Ó, óoo!
Gyulafehérváron a hármadik:
– Ó, óoo, óoooo!
Megérkeznek Kolozsvárra, erre ismét az első:
– Milyen jó, hogy megjöttünk! Egész úton csak a politikáról beszélgettünk.
2. – Miért kelnek korán az erdélyiek?
– Azért, hogy csekkolják, még mennyi idejük van a késői felkeléshez.
1. Elindul a vidéki bácsi a nagyvárosba. Épp szezon van otthon a mezei munkában, gondolta toboroz némi segítséget. Leszáll a vonatról, és elindul az úti célja felé. Egy kis félreeső sikátorban találkozik egy csinos, platinaszőke nővel, aki óriási tűsarkokkal és mély dekoltázsos lakk miniruhában a falat támasztja. Így szól hozzá:
– Napszámosokat keresek a betakarításhoz. Azt mondták, te pénzért mindent megcsinálsz!
