Közel ötven évig feküdt érintetlenül egy üvegpalack Egyiptom nyugati sivatagában, mígnem Suleiman Zidan, egy tapasztalt beduin idegenvezető rábukkant. A palackban egy 1977 májusában írt rövid üzenet lapult, amely végül egészen Máltáig vezette a megtalálókat.
A Rashaida törzsben született és nevelkedett Zidan jól ismeri a Wadi Jadid térségét, expedíciói során pedig rendszeresen talál régi karavánutakhoz köthető tárgyakat és úgynevezett „rjum” kőhalmokat. Ezúttal egy sziklás hegygerincen fekvő üvegpalack keltette fel a figyelmét. A benne lévő kézzel írt cetlin ez állt: „1977. május; Tom Moran; 6305-ös csoport; ‘Avich’ Bay utca; Málta.”
A helyszín nem szerepelt az üzenetben, a nyomok mégis Máltára, Marsaskala térségébe vezettek. Zidan unokatestvére és üzlettársa, Ayman a Times of Maltához fordult segítségért, hogy kiderítse, ki lehetett az üzenetet hátrahagyó Tom Moran.
A kézírás alapján azonnal felismerte a testvérét
A történet végül Carmen Rossiterhez, Tom Moran húgához vezetett, aki rögtön felismerte a bátyja kézírását.
„Azt hittem, tréfa, amikor üzenetet küldtél, de azonnal felismertem a bátyám kézírását” – mondta.
Tom Moran 1998-ban, 54 éves korában halt meg. Geofizikusként dolgozott, és Egyiptomban egy amerikai olajkutató cég alkalmazásában is megfordult. Hétgyermekes családban nőtt fel, testvére szerint pedig a komoly szakmai munka mellett mindig volt benne játékosság.
„Komoly ember volt, precíz a munkájában, de tréfamester is” – idézte fel Carmen Rossiter.
Moran 16 évesen hagyta ott az iskolát, majd belépett a brit hadseregbe, ahol geofizikai képzést kapott. Pályája során Szaúd-Arábiában és Pápua Új-Guineában is dolgozott, később pedig a máltai kormány kőolajkutatással foglalkozó részlegéhez került.
Testvére szerint egész életében erősen foglalkoztatta Málta földtani adottsága.
„Mindig azt mondta, hogy Máltának Marsaxlokk partjainál kellene olajat fúrnia, délkeletre, nem pedig délre” – mondta Rossiter.
A sivatag közel fél évszázadon át megőrizte az üzenetet
A palack közelében Suleiman Zidan és Ayman egy régi, szegecselt acél víztartályt és megkopott pálmaleveleket is találtak. A környezet alapján a hely korábban valamilyen karavánút vagy táborhely része lehetett.
„Közel öt évtizeddel később a sivatag érintetlenül megőrizte az üzenetét” – fogalmazott Ayman.
A két unokatestvér évek óta járja Egyiptom Nyugati-sivatagát, hogy felkutassa és feltérképezze azokat az útvonalakat, amelyeken egykor tevekaravánok közlekedtek. Jelenleg a „Rjum” nevű projektjükön dolgoznak, amelynek célja az elfeledett történelmi utak dokumentálása és újbóli feltérképezése.
„Kifejezetten azért barangoltunk mélyen a vadonban, hogy kutassuk, újra felfedezzük és feltérképezzük ezeket az elfeledett történelmi útvonalakat” – mondta Ayman.
