Egy háromgyerekes édesanya, aki egy súlyos autóbaleset után 5 évig feküdt kómában, az orvosok döbbenetére magához tért, sőt, azóta már hosszú utat tett meg a felépülés felé is.
Jennifer Flewellen 2017. szeptember 25-én szenvedett balesetet a michigani Nilesban, miután elvitte a fiait az iskolába. Éppen úton volt a munkahelyére, amikor az autója nekiütközött egy villanypóznának. Ezután 5 évig kómában feküdt, és ez alatt az édesanyja, a most 60 éves Peggy Means minden nap meglátogatta, és reménykedett a csodában.
Flewellen végül 2022 augusztusában tért magához, az édesanyja egyik viccén nevetve. A most 41 éves nő jelenleg is beszéd-és mozgásterápiát kap, és az orvosok szerint elképesztő, milyen sokat fejlődött.
„Amikor felébredt, először megijedtem, mert nevetett, és azelőtt még soha nem csinált ilyet. Minden álmunk valóra vált. Az ajtó, ami zárva volt, ami távol tartott minket egymástól, most kinyílt” – idézte fel Means a napot, amikor a lánya csodával határos módon felébredt.
A hihetetlen pillanatokat videón is megörökítette, és elküldte a felvételt a családtagoknak és barátoknak. Másnap a nő 3 fia, a 21 éves Skylar, a 19 éves Daeton és a 17 éves Julian meglátogatták édesanyjukat a kórházban, de a viszontlátás keserédes pillanat volt, mivel Flewellen ekkor jött rá, hogy kihagyott 5 teljes évet a gyerekei életéből.
„Elmondtam neki, hogy én vagyok az, Juju, és felcsillant a szeme. De amikor megtudta, hogy hány évesek vagyunk, összetört a szíve, és sírni kezdett” – mesélte a nő legkisebb fia, Julian.
Flewellen orvosa, Dr. Ralph Wang szerint a nő esete rendkívül ritka, mivel a kómában fekvő betegek alig 1-2 százaléka tér magához, és halad ilyen fantasztikus ütemben a felépülés felé vezető úton.
A nő kezdetben csak bólogatni tudott, és az első néhány hónapban rengeteget aludt, de fokozatosan megerősödött. Bár a kórház személyzete eleinte kételkedett a beszédterápia sikerében, az édesanyja ragaszkodott ehhez, és Flewellen mindenkit meglepett elszánt próbálkozásaival.
Means egy Huey nevű cicát is ajándékozott a lányának, hogy segítsen neki gyakorolni a magánhangzókat. 2023 októberére Flewellen végre készen állt egy fontos mérföldkőre: elment legkisebb fia, Julian egyik iskolai focimeccsére.
„Mindig ő volt a legnagyobb támogatóm. Szóval az, hogy a legnagyobb támogatóm újra a pálya szélén szurkolhatott nekem, szürreális pillanat volt” – mondta Julian, hozzátéve, hogy a család nem sokat beszél arról az időszakról, amit a nő kómában töltött, mert ez nagyon felzaklatja a háromgyerekes édesanyát.
Means azonban nem hagyja, hogy a negatív gondolatok eluralkodjanak a lányán, és a következő szavakkal bíztatja őt: „Nem ülhetsz itt szomorkodva, mert a szomorúság nem visz előre.”
Flewellen szeretne újra megtanulni beszélni, egyedül enni valamint segítség nélkül felülni, végül pedig járni is. A családja adománygyűjtésbe kezdett, hogy vásárolhassanak egy furgont és elvégezhessék a szükséges átalakításokat az otthonukban is, mivel idén január 13-án a háromgyerekes édesanya végre hazamehetett a rehabilitációs központból.
„Az emberek felvették velünk a kapcsolatot, hogy jobban megismerjék őt, és bár mindig is tudtam, hogy ő egy csoda, most megoszthattam ezt más emberekkel is, és tudom, hogy csodák valóban történnek” – mondta a nő édesanyja.
