Ha novemberben nedves foltok jelennek meg a falon, vagy a festék elkezd felhólyagosodni, nem feltétlenül egyértelmű, hogy a lakás magas páratartalma vagy a falba jutó víz okozza a problémát. Máximo Caballero spanyol építész egy egyszerű, otthon is elvégezhető módszert ajánl: mindössze egy darab alufóliára és ragasztószalagra van szükség. A 24-48 órás próba segíthet eldönteni, merre érdemes tovább keresni a nedvesség forrását.
A fűtési szezon kezdetén sok lakásban válnak láthatóvá a nedves falak és a penészedés első jelei. A kinti hideg miatt lehűlő falszakaszokon könnyebben lecsapódhat a lakás levegőjében található vízpára, különösen akkor, ha nem megfelelő a szellőzés.
A foltok mögött más probléma is meghúzódhat: sérült vízvezeték, hibás vízszigetelés vagy kívülről beszivárgó csapadékvíz. Ezeket a jelenségeket nem ugyanúgy kell kezelni, ezért fontos megérteni, honnan származik a nedvesség.
Máximo Caballero spanyol építész szerint egy egyszerű alufóliás próba már a költségesebb vizsgálatok előtt hasznos támpontot adhat. A módszerről az El Mueble spanyol lakberendezési portál írt.
Így működik az alufóliás teszt a nedves falon
A vizsgálathoz elegendő egy körülbelül 20 × 20 centiméteres darab alumíniumfólia és némi ragasztószalag.
Először válasszunk ki egy olyan falszakaszt, ahol nedvesedésre gyanakszunk, de a felület nem ázik annyira, hogy a ragasztás azonnal leváljon. A fóliát helyezzük a falra, majd mind a négy szélét ragasszuk le úgy, hogy a szobai levegő lehetőleg ne juthasson mögé.
Ezután hagyjuk a helyén 24–48 órán át, és figyeljük meg, hol jelenik meg nedvesség.
Ha a fólia szoba felé néző, külső oldalán vízcseppek képződnek, az arra utalhat, hogy a helyiség párás levegőjéből csapódik ki a nedvesség a hideg felületen. Ilyen jelenség különösen a fürdőszobákban, konyhákban és a rosszul szellőző helyiségekben fordulhat elő.
Ha viszont a fólia eltávolításakor a fal felőli oldalon találunk nedvességet, az arra utalhat, hogy a fal anyagában már jelen van víz. Ennek hátterében csőszivárgás, kívülről érkező beázás vagy talajnedvesség is állhat.
A teszt nem ad biztos diagnózist. A fólia mögötti nedvességet a lezárt felületen kialakuló páralecsapódás is befolyásolhatja, ezért pusztán a vízcseppek helyéből nem lehet megállapítani egy csőtörést vagy a vízszigetelés hibáját. Az eredmény inkább azt jelzi, milyen irányban érdemes folytatni a vizsgálatot.
Miért éppen novemberben lehet hasznos ez a módszer?
Novemberben a külső falak hőmérséklete csökken, miközben a fűtött lakásokban továbbra is jelentős mennyiségű vízpára keletkezik. A főzés, a zuhanyzás, a ruhaszárítás és a mindennapi tevékenységek növelik a levegő nedvességtartalmát.
Amikor a meleg, párás levegő hideg felülettel találkozik, a vízpára lecsapódhat. Ez különösen a hőhidaknál, az ablakok környékén, a külső falak sarkaiban és a nagyobb bútorok mögött okozhat problémát.
Az alufóliás vizsgálatot nem kizárólag novemberben lehet elvégezni: az év bármely szakában használható, amikor nedvesedésre gyanakszunk. A hideg időszakban egyszerűen gyakrabban jelennek meg azok a páralecsapódási problémák, amelyek miatt érdemes kipróbálni.
Ha a jelenség főként a szoba magas páratartalmával függ össze, segíthet a rendszeres, rövid ideig tartó intenzív szellőztetés, a megfelelő fűtés és szükség esetén a páramentesítés. A páratartalom méréséhez egy egyszerű higrométer is hasznos lehet.
Más a helyzet, ha a falat folyamatosan víz éri. Ilyenkor a szellőztetés önmagában nem szünteti meg a kiváltó okot.
A tartós nedvesség a lakók egészségét is érintheti
A vizesedésre nem érdemes pusztán esztétikai problémaként tekinteni. A nedves építőanyagokon könnyebben kialakulhat penész, amelynek tartós jelenléte kedvezőtlenül befolyásolhatja a beltéri levegő minőségét.
Az amerikai járványügyi központ, a CDC szerint a nedves és penészes környezet összefügghet légúti panaszokkal, köhögéssel, zihálással és az asztmás tünetek súlyosbodásával. Különösen érzékenyek lehetnek az allergiával vagy asztmával élők.
A falban tartósan jelen lévő víz a festést, a vakolatot, a burkolatokat és egyes épületszerkezeti elemeket is károsíthatja. Ezért fontos a nedvesség okát megszüntetni, nem csupán újrafesteni a foltos felületet.
Ha a penész rendszeresen visszatér, nagyobb területet érint, vagy a fal láthatóan átázott, indokolt épületdiagnosztikai szakemberhez fordulni. Csőszivárgás gyanúja esetén vízvezeték-szerelőre, beázás vagy szigetelési hiba esetén az adott épületszerkezethez értő szakemberre lehet szükség.
A Twice.hu korábban arról is írt, hogy egy apró penészfolt mögött is komolyabb nedvességprobléma állhat, amelyet az egyszerű letörlés nem old meg.
