Első hallásra szokatlanul hangzik, mégis komoly gondolkodásmód húzódik meg mögötte: Bill Gates szerint a legnehezebb feladatokra nem mindig a legszorgalmasabb emberek a legalkalmasabbak – írja az El Economista.
„Egy lusta embert választok egy nehéz feladat elvégzésére, mert ő megtalálja a könnyű utat a megoldáshoz” – fogalmaz. A Microsoft alapítójának mondata világszerte vitákat indított, mert szembe megy azzal a megszokott elképzeléssel, amely a kemény munkát tartja az egyetlen sikeres útnak.
Bill Gates nem a felelősséget kerülő emberekről beszél. Értelmezésében a „lustaság” inkább egyfajta gondolkodásmód: az a képesség, hogy valaki nem hajlandó több energiát befektetni, mint amennyi feltétlenül szükséges.
Ez a hozzáállás gyakran nem kevesebb, hanem tudatosabb munkát jelent. Az ilyen ember első reakciója egy nehéz feladatnál nem az, hogy még több időt és erőfeszítést áldoz rá, hanem az, hogy új megközelítést keres. Egyszerűsíti a folyamatokat, kihagyja a felesleges lépéseket, és a lehető legrövidebb úton jut el a megoldásig.
A gondolatmenet lényege, hogy az eredmény számít, nem az oda vezető út hossza. Az a munkavállaló, aki nem akar feleslegesen dolgozni, ösztönösen arra törekszik, hogy gyorsabb és hatékonyabb megoldást találjon.
Ez különösen a technológiai szektorban válik láthatóvá. Egy programozó például nem ismétli meg ugyanazt a feladatot újra és újra: inkább létrehoz egy automatizált rendszert, amely elvégzi helyette. Így kevesebb munkával nagyobb hatékonyság érhető el.
Ez a gondolkodás nem korlátozódik a Szilícium-völgyre. Számos területen megfigyelhető, hogy az egyszerűbb, átgondoltabb megoldások hosszú távon eredményesebbek, mint a puszta erőfeszítés.
Azok a vezetők, akik ezt felismerik, már nem az alapján ítélik meg a munkát, hogy ki mennyi időt tölt az irodában, hanem az alapján, hogy milyen minőségű eredményt ér el.
A megközelítés azonban nem működik minden esetben. Az a „lustaság”, amely nem párosul kreatív gondolkodással és problémamegoldó képességgel, egyszerűen csak hatékonysághiányt jelent.
