Földesi Levente 2022 májusában, 14 éves korában szenvedett tragikus balesetet a zánkai Erzsébet-táborban. Felborult vele a focikapu, ami nem volt megfelelően rögzítve, és a feje egyenesen a betonba csapódott. Mentőhelikopterrel szállították kórházba, és sokáig élet és halál között lebegett. Az állapota annyira súlyos volt, hogy az orvosok nem sok esélyt adtak arra, hogy felépül, de Levente nem adta fel a küzdelmet.
„Az osztályfőnöke hívott, Tihamér, hogy fölborult a kapuval, beütötte a fejét a betonba. Mondták, hogy elvitték mentőhelikopterrel, nagyon-nagyon súlyos a helyzet, Levente gyakorlatilag életveszélyes állapotban van” – idézte fel a balesetet Levente édesanyja, Földesi Ildikó a Fókusz kamerái előtt. Ami a fiút illeti, ő egyáltalán nem emlékszik a történtekre.
„Nem emlékszek semmire az égegyadta világon, a baleset napja teljesen kiesett. Nem nézett senki se oda a baleset pillanatában, hanem csak azt tudják, hogy én már ott fekszek a földön, vérzik a fejem, meg köhögök és sírok” – mondta Levente, aki egy gólöröm pillanatában kapaszkodott fel a kapufára, ami eldőlt vele.
Nyílt koponyatörést és agytörzsi sérülést szenvedett, egy hónapig éberkómában feküdt, és az orvosok gyakorlatilag semmi esélyt nem láttak arra, hogy valaha képes lesz önálló életet élni. „Az egyébként, hogy túl van az életveszélyen, az nem hangzott el nagyon sokáig” – mondta az édesanya.
Levente 9 hónapig volt kórházban, de végül a saját lábán távozott onnan, miután újra megtanult járni, beszélni és enni, de még mindig nem a régi önmaga, és soha nem is lesz az teljesen. Még mindig kéz- és lábremegése van, a térlátása sem működik megfelelően, és néha keresgélnie kell a szavakat. A térlátásbeli problémák miatt nehezen tudja felmérni például a távolságokat, ráadásul szemtengelyferdülése is van. Ennek ellenére igyekszik pozitívan szemlélni a dolgokat, és minden tőle telhetőt megtesz, hogy a lehető legnormálisabb élete legyen.
„Sokszor belegondolok, hogy mi lett volna ha” – vallotta be Levente a Fókusz riportjában, hozzátéve, hogy a baleset okáról is sokat gondolkozott, és sokáig hibáztatta önmagát, de felismerte, hogy ez felesleges, hiszen a múltat már úgysem tudja megváltoztatni. „A fizikai önmagam, a régi önmagam hiányzik” – ismerte el, de azt is hozzátette, hogy régen sokkal inkább magába fojtotta az érzéseit.
A baleset után megpróbált visszamenni az iskolába, de nem tudott felzárkózni, és azt mondja, az osztálytársai sem fogadták el igazán. Most az édesanyja foglalkozik a tanításával.
Ildikó egyébként a művészet segítségével próbálta meg feldolgozni a traumát, képeket festett, hogy kiadja magából a fájdalmat, a dühöt és a félelmet, amit érzett.
A hatóságok a nyomozás során megállapították, hogy a balesetet részben a kapu nem rendeltetésszerű használata okozta, részben azonban az, hogy az nem volt megfelelően rögzítve.
