Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Twice.hu exkluzív Facebook csoportjába vagy kövesd legújabb Facebook oldalunkat!

Susan Wiley Genie-nek hívták azt a kislány, aki élete első 13 évét a négy fal között töltötte. Genie-t egész életében bántalmazták, egy olyan apával nőtt fel, aki még a legkisebb tévedésért is nagyon megverte, majd a szobájában töltötte a büntetést, egy hevederrel a karosszékhez kötözve.

De csodával határos módon a kislány minden megpróbáltatást túlélt.

Genie apja repülőmérnök volt, egy gyárban dolgozott. Bár kissé visszahúzódó, de alapjában véve rendes férfinak tartották, semmi nem utalt arra, hogy valójában szörnyeteg lenne.

Genie-n kívül még három gyermeke volt a családnak, viszont közülük kettő meghalt. Az egyik gyerek azért vesztette életét, mert az apa már nem bírta a sírását, és így hamar túltett rajta: becsomagolta egy zsákba, majd a garázsba vitte, és mivel nem kapott levegőt egy idő után meghalt.

A második gyerek egy gyógyíthatatlan betegséggel született, és csupán két napig élt. A harmadik gyerek szerencsére megúszta az apja dühét, mivel a nagyszülők nevelték leginkább. Majd öt évvel később megszületett Genie.

Genie apai nagymamája autóbalesetben halt meg, a balesetet egy ittas sofőr okozta, és amikor felfüggesztettet kapott a férfi, Genie apja idegösszeroppanást kapott. Innentől kezdve még brutálisabban viselkedett a családjával.

Így a bántalmazó apa megtiltotta Genie-nek, hogy sírjon, de azt sem akarta, hogy megtanuljon beszélni, ha véletlenül valamilyen hangot adott ki, jól megverte. Emiatt Genie nem tanulta meg azokat az alapvető fizikai, szellemi és szociális készségeket, amelyek a hétköznapi gyermekek számára ebben a korban természetesek. Alig tudott járni, inkább csak kúszott-mászott, a növésben sem úgy fejlődött, mint a többi gyerek, mindig csak ételmaradékokat kapott.

1970 októberében, amikor Genie 13 éves volt, a szülei nagyon összevesztek, a dolog már-már tettlegességig fajult. Az anyja megfenyegette az apját, hogy mindent nyilvánosság elé tár, ha nem hagyja, hogy meglátogassa a saját szüleit.

A férfi végül megadta magát, majd másnap az anya és Genie a nagyszülőkhöz mentek látogatóba. Körülbelül három hét múlva, Genie édesanyja úgy döntött, hogy fogyatékossági támogatást kér, mivel látási problémákkal küzdött. Magával vitte Genie-t is, de mivel nem látott túl jól a nő, a szociális ügyek feliratú irodába lépett. Az ott dolgozó szociális munkás azonnal látta, hogy valami nincs rendben, amikor ránézett Genie-re. Amikor rákérdezett az életkorára nagyon megdöbbent, hiszen viselkedéséből ítélve, nem látszott többnek 6-7 évesnél. A szociális munkás azonnal hívta a rendőrséget.

1970. november 20-án, a tárgyalás előtti napon Genie apja öngyilkos lett. A bíróság megállapította, hogy férje elvesztése, és szinte teljes vaksága következtében Genie anyja képtelen ellátni saját gyermekét.

Az eset akkoriban nagy nyilvánosságot kapott, felkeltve a tudósok érdeklődését is, sokan azt mondták, hogy a Genie az elszigeteltségben élő emberek legsúlyosabb esete, amelyet valaha is tanulmányoztak.

Mivel a lány még nem tanult meg egyetlen nyelvet sem, a nyelvészek tanulmányozni kezdték, hogy további betekintést nyerjenek azokba a folyamatokba, amelyek irányítják a nyelv megértésének és megtanulásának képességét. Elméleteket és hipotéziseket teszteltek azokról a kritikus időszakokról is, amelyek során az emberek megtanulják megérteni és használni a nyelvet.

Ez idő alatt a “vad lány” jelentős előrehaladást ért el általános mentális és pszichológiai fejlődésében. Néhány hónap alatt kivételes nonverbális kommunikációs készségeket fejlesztett ki, és fokozatosan elsajátította néhány alapvető szociális készséget is. Genie végül egy speciális igényű embereket ellátó intézetébe került.

Forrás: The Guardian



Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Twice.hu exkluzív Facebook csoportjába!