Akár két évtizedig elhúzódó iráni háború, az amerikai sorkatonaság visszaállítása, világméretű gazdasági válság és súlyos társadalmi zavargások. Ezeket a lehetséges forgatókönyveket vázolta fel 2027-re Jiang Xueqin, az a kínai-kanadai oktató és politikai kommentátor, akit az interneten egyre gyakrabban „Kína Nostradamusaként” emlegetnek.
Jiang Xueqin előrejelzései azért keltettek figyelmet, mert korábban Donald Trump 2024-es választási győzelmét és az Egyesült Államok Irán elleni katonai fellépését is valószínűsítette. Most attól tart, hogy a közel-keleti háború következményei messze túlmutathatnak a térségen, és az amerikai politikai rendszerre, valamint a világgazdaságra is hatással lehetnek.
A kommentátor öt forgatókönyvét Jack Neel amerikai podcasterrel folytatott, 2026 áprilisában közzétett beszélgetésében ismertette. Kijelentéseit október 17-én az ukrán UNIAN hírügynökség is feldolgozta.
Jiang hangsúlyozza, hogy nem rendelkezik természetfeletti képességekkel. Előrejelzéseit történelmi párhuzamokra, a politikai vezetők döntéseire és a nemzetközi hatalmi viszonyok értelmezésére alapozza. Állításai ezért személyes geopolitikai forgatókönyvek, nem bizonyított jövőbeli események.
1. Az iráni háború akár húsz évig is elhúzódhat
Jiang Xueqin első előrejelzése szerint az Egyesült Államok és Irán közötti háború tovább terjedhet, és Washington végül szárazföldi katonai műveletet indíthat iráni területen.
A kommentátor attól tart, hogy az Egyesült Államok egy olyan konfliktusba sodródhat bele, amelyből rendkívül nehéz lenne kivonulnia. Ezt az afganisztáni és iraki háborúkhoz hasonló, elhúzódó katonai szerepvállalásként képzeli el.
„Úgy gondolom, hogy ez a háború az USA és Irán között csak tovább fog terjedni. Nincs kiút belőle. Iráni szárazföldi invázióra kerül sor, és az USA ott reked majd. A négy év optimista becslés. Lehet, hogy tíz vagy húsz év lesz belőle” – mondta Jiang.
Az előrejelzés különösen a 2026-ban elmélyült közel-keleti konfliktus miatt kapott figyelmet. A háború már most jelentős bizonytalanságot okoz az energiaellátásban és a nemzetközi kereskedelemben. Egy teljes körű szárazföldi invázióról szóló döntés viszont nem következik automatikusan a jelenlegi katonai helyzetből.
2. Visszatérhet a kötelező katonai szolgálat az Egyesült Államokban
A második forgatókönyv szorosan kapcsolódik az iráni háború esetleges kiszélesedéséhez. Jiang szerint egy hosszú és jelentős szárazföldi erőket igénylő konfliktus miatt az amerikai kormány ismét napirendre tűzheti a kötelező katonai szolgálatot.
Úgy véli, hogy 2027-re akár az ehhez szükséges jogi és adminisztratív előkészületek is lezárulhatnak. Ez elsősorban a fiatal férfiakat érinthetné, mivel az Egyesült Államok jelenlegi hadkötelezettségi nyilvántartási rendszere a 18 és 25 év közötti férfiak regisztrációjára épül.
Fontos különbség, hogy a katonai nyilvántartásba vétel nem azonos a tényleges besorozással. Az amerikai hadsereg 1973 óta önkéntes szolgálaton alapul, a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetése pedig külön jogi és politikai döntéseket igényelne.
Jiang állítása tehát nem egy már elfogadott amerikai kormányzati intézkedésről, hanem egy általa elképzelhetőnek tartott fejleményről szól.
3. Katonák jelenhetnek meg az amerikai nagyvárosok utcáin
A harmadik előrejelzés az Egyesült Államok belső biztonsági helyzetével foglalkozik. Jiang Xueqin szerint a szövetségi kormány a társadalmi feszültségek növekedésére a Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) szerepének megerősítésével és a Nemzeti Gárda szélesebb körű mozgósításával reagálhat.
A kommentátor elképzelése szerint egy súlyos gazdasági válság nyomán tömeges tüntetések és zavargások alakulhatnak ki, amelyek kezelésére katonai egységeket is bevethetnek az amerikai nagyvárosokban.
„2027-re készen kell állnia az országos toborzási rendszernek. Az ICE sokkal erősebbé válik, mint azt az emberek elképzelik. Az összes nagy amerikai városban be akarják vetni a Nemzeti Gárdát, mivel egy gazdasági összeomlásra készülnek” – állította.
A Nemzeti Gárda egyes amerikai városokban már korábban is ellátott biztonsági feladatokat. New Yorkban például 2024 márciusában több száz katonát vezényeltek a metró biztonságának megerősítésére.
Ezeknek a korábbi intézkedéseknek a létezése önmagában nem bizonyítja, hogy a szövetségi kormány országos katonai mozgósításra vagy gazdasági összeomlásra készülne. Ez Jiang saját értelmezése.
4. Trump megpróbálhat 2029 után is hatalmon maradni
Jiang politikai előrejelzései között az is szerepel, hogy Donald Trump megpróbálhatja megtartani az elnöki hatalmat második ciklusának 2029. január 20-i lejárta után.
A kommentátor két elképzelést vetett fel. Az egyik szerint egy háborús válságra hivatkozva megpróbálhatnák megváltoztatni az alkotmányos hatalomátadás feltételeit. A másik forgatókönyvben Donald Trump Jr. indulna az elnökválasztáson, édesapja pedig alelnökjelölt lenne, majd egy esetleges győzelem után a fiú lemondana az elnöki tisztségről.
Az Egyesült Államok alkotmányának 22. módosítása tiltja, hogy bárkit kettőnél több alkalommal elnökké válasszanak. A 12. módosítás emellett kimondja, hogy az elnöki tisztségre alkotmányosan alkalmatlan személy alelnök sem lehet.
A Jiang által felvetett utódlási megoldás ezért súlyos alkotmányjogi akadályokba ütközne. A kérdés egyes jogi részletei értelmezési viták tárgyát képezhetik, de nem létezik egyszerű, elfogadott eljárás arra, hogy egy kétszer megválasztott elnök a fia lemondásával automatikusan újabb ciklusra visszatérjen a Fehér Házba. A háború kitörése önmagában az elnöki mandátum meghosszabbítására sem ad felhatalmazást.
5. Világgazdasági válság és súlyos zavargások következhetnek
Jiang Xueqin utolsó két, egymással összefüggő előrejelzése a gazdaság összeomlásáról és annak társadalmi következményeiről szól.
A kommentátor szerint az iráni konfliktus egyik legsúlyosabb gazdasági kockázata az Ormuz-szoros tartós vagy ismétlődő lezárása lehet. A Perzsa-öblöt a világ tengeri kereskedelmi útvonalaival összekötő szoros kulcsfontosságú az olaj- és földgázszállítás számára.
Ha a térségben hosszabb időre ellehetetlenülne a hajózás, az energiaárak emelkedése a műtrágyagyártást, a mezőgazdaságot, a szállítmányozást és az élelmiszerárakat is érinthetné. Jiang ebből egy olyan gazdasági láncreakció lehetőségét vezeti le, amely az Egyesült Államokon túl más országokban is súlyos következményekkel járhat.
„Ha az USA elveszíti ezt a háborút, az az amerikai gazdaság összeomlását jelenti majd” – figyelmeztetett.
A kommentátor szerint a romló életszínvonal, a növekvő társadalmi elégedetlenség és az állami intézkedésekkel szembeni ellenállás végül kiterjedt tiltakozáshoz vezethet.
Előrejelzéseiben a „polgárháború” kifejezést is használja, de nem hagyományos, két szervezett hadsereg közötti összecsapásra gondol. Inkább több amerikai városban kirobbanó zavargásokat, helyi erőszakos eseményeket, valamint a tüntetők és a szövetségi hatóságok közötti ismétlődő konfliktusokat képzel el.
Ebben a forgatókönyvben az ICE és a Nemzeti Gárda is meghatározó szerepet kaphatna. Jiang szerint a gazdasági nyomás és a politikai megosztottság együtt teremthetné meg azokat a feltételeket, amelyek 2027-ben az amerikai társadalom belső stabilitását is próbára tehetik.
