Jiang Xueqin neve azután kezdett gyorsan terjedni a közösségi médiában, hogy újra előkerültek korábbi geopolitikai előrejelzései. A kínai származású kanadai oktató és elemző Trump visszatérését és egy amerikai–iráni háború lehetőségét is felvetette korábban, most pedig 2027-re vázol fel egy jóval sötétebb forgatókönyvet. Fontos, hogy Jiang állításai elemzések és előrejelzések, nem bizonyított jövőbeli események.
A közösségi médiában emiatt ragadt rá a „Kína Nostradamusa” elnevezés, bár módszere nem misztikus jóslatokra épül. Saját magyarázatai szerint történelmi mintákból, geopolitikai folyamatokból és politikai ösztönzőkből próbál következtetni arra, mi történhet a következő években.
2027-et fordulópontnak látja az Egyesült Államok számára
Jiang Xueqin egyik legkomorabb forgatókönyve szerint 2027-ben több, jelenleg különállónak tűnő válság erősítheti egymást az Egyesült Államokban.
A politikai megosztottság, a gazdasági nehézségek és az Iránnal folytatott háború társadalmi költsége szerinte egyszerre növelheti a belső feszültséget.
Elemzésében nagyszabású tiltakozásokat, zavargásokat és helyi konfliktusokat tart lehetségesnek az amerikai nagyvárosokban. Ezt nem egyetlen esemény következményeként írja le, hanem több probléma egymásra rakódásaként.
Jiang szerint az iráni háború könnyen elhúzódhat
Az elemző egyik központi állítása az Egyesült Államok és Irán közötti háború jövőjére vonatkozik.
Jiang szerint a konfliktus tovább eszkalálódhat, és egy súlyosabb forgatókönyvben az Egyesült Államok akár szárazföldi hadműveletbe is kezdhet.
Úgy véli, ez olyan háborúhoz vezethetne, amelyből Washingtonnak rendkívül nehéz lenne kilépnie.
„Azt gondolom, hogy ez az Egyesült Államok és Irán közötti háború csak tovább fog eszkalálódni. Nem lesz könnyű kiút. Látni fogunk egy szárazföldi inváziót Iránban, amely esetben Amerika beleragadhat. Négy év szerintem optimista. Lehet tíz, húsz év is.”
Jiang a vietnámi és afganisztáni háborúk történelmi példájából indul ki, amikor azt állítja, hogy egy rövidnek tervezett katonai beavatkozás évekre vagy akár évtizedekre is elhúzódhat.
A katonai sorozás visszatérését is elképzelhetőnek tartja
Ha egy ilyen háború hosszú időn keresztül jelentős amerikai katonai jelenlétet igényelne, Jiang szerint az Egyesült Államoknak előbb-utóbb személyzeti problémákkal is szembe kellene néznie.
Ennek egyik lehetséges következményeként a kötelező katonai szolgálat valamilyen formájának visszaállítását is felvetette.
A forgatókönyve szerint ennek jogi és szervezeti keretei akár már 2027-re kialakulhatnának.
Ez nem amerikai kormányzati tervként jelenik meg Jiang elemzésében, hanem egy lehetséges következményként arra az esetre, ha a háború jóval nagyobb emberi erőforrást követelne.
Az ICE és a Nemzeti Gárda szerepének növekedését várja
Jiang Xueqin a bevándorlási politika és a belbiztonság alakulását is összeköti 2027-es forgatókönyvével.
Azt feltételezi, hogy az amerikai Bevándorlási és Vámügyi Hivatal, az ICE műveletei egyre láthatóbbá válhatnak a nagyobb városokban.
Szerinte ezzel párhuzamosan a Nemzeti Gárda jelenléte is növekedhet.
„2027-re már meg kell lennie az országos sorozás keretrendszerének. Az ICE sokkal erősebb lesz, mint azt az emberek gondolják. A Nemzeti Gárdát minden nagyobb amerikai városba ki akarják vezényelni, mert gazdasági összeomlásra készülnek.”
Ez Jiang saját előrejelzése, nem hivatalosan bejelentett amerikai terv.
A Hormuzi-szorostól indulhatna a következő gazdasági sokk
Jiang elemzésében a Hormuzi-szoros is kulcsszerepet kap.
A világ energiaellátása szempontjából stratégiai jelentőségű vízi út hosszabb ideig tartó zavara szerinte messze túlmutatna az olaj és a földgáz drágulásán.
Úgy véli, a magasabb energiaárak a mezőgazdaság költségeibe is begyűrűznének. A földgáz és a műtrágya drágulása növelné az élelmiszer-termelés költségeit, amely végül ellátási problémákat és újabb társadalmi feszültségeket okozhatna.
Jiang 2027-es előrejelzéseiben ezért az energiaválság, az élelmiszerárak emelkedése és a globális ellátási láncok problémái egymást erősítő folyamatként jelennek meg.
A politikai megosztottságot is veszélyesnek tartja
Jiang szerint az Egyesült Államokon belüli konfliktusokat nem kizárólag a háború vagy a gazdasági helyzet határozhatja meg.
A politikai polarizáció már önmagában is olyan szintet érhet el, amelyhez gazdasági nehézségek, bevándorlási viták és katonai problémák társulhatnak.
Egyik legsúlyosabb előrejelzésében azt állítja, hogy 2027-re kialakulhatnak egy szélesebb amerikai belső konfliktus feltételei. Ennek részeként országos tiltakozásokat, zavargásokat és párhuzamosan zajló helyi összecsapásokat említ.
Ez továbbra is Jiang által felvázolt forgatókönyv, nem pedig egy jelenleg bizonyított vagy elkerülhetetlen folyamat.
Trump 2028 utáni szerepét is találgatja
Donald Trump jövőjével kapcsolatban Jiang még messzebbre tekint.
Értelmezése szerint Trump nem kizárólag az iráni konfliktus lezárásában lehet érdekelt, hanem abban is, hogy politikai befolyását 2028 után megőrizze.
Jiang azt állítja, Trump saját politikai szerepét úgy értelmezheti, mint aki történelmi küldetést teljesít, és az elemző ebből vezeti le azt a feltételezését, hogy a háborús helyzet belpolitikai célokat is szolgálhat.
Ez Jiang értelmezése Trump motivációiról, nem függetlenül bizonyított tény.
Még egy harmadik Trump-ciklust is felvetett
Jiang hosszabb távú forgatókönyvében 2030 körül egyre erősebb konfliktust lát az általa „globalistának” és „nacionalistának” nevezett politikai csoportok között az Egyesült Államokban és Európában.
Egy későbbi elemzésében még annak lehetőségét is felvetette, hogy Donald Trump 2028-ban valamilyen módon egy harmadik elnöki ciklusra törekedhet.
Ez jelenleg spekulatív forgatókönyv. Az Egyesült Államok alkotmányának 22. kiegészítése két megválasztott elnöki ciklusban korlátozza az elnöki tisztség betöltését, ezért egy harmadik ciklushoz a jelenlegi jogi keretekhez képest alapvető változásra lenne szükség.
