Alig néhány milliméteres, zöld levélre emlékeztet, és első pillantásra inkább tűnik mesebeli lénynek, mint valódi állatnak. A Costasiella kuroshimae, közismertebb nevén „levélbárány”, elnyerte a „2026-os év gerinctelen állata” címet.
A My Modern Met beszámolója szerint a választás egy rendkívül ritka biológiai alkalmazkodásra irányította rá a figyelmet.
A rizsszem méretű tengeri csiga kilenc másik különleges gerinctelen fajt előzött meg. A második helyen egy patagóniai poszméh, a harmadikon pedig egy patkós rák végzett.
A versenyt idén harmadik alkalommal rendezték meg. Az olvasók minden évben tíz kiválasztott gerinctelen faj közül szavazhatják meg azt, amelyet a legkülönlegesebbnek tartanak.
2026-ban egy annyira apró, héj nélküli tengeri csiga győzött, amely természetes élőhelyén szinte teljesen eltűnhet az algák között.
Japán közelében fedezték fel
A Costasiella kuroshimae fajt 1993-ban írták le tudományosan, miután a japán Ryukyu-szigetcsoporthoz tartozó Kuroshima-sziget közelében azonosították.
Azóta a Fülöp-szigetek és Indonézia körüli trópusi vizekben is megtalálták.
A levélbárány a Sacoglossa csoportba tartozik, amely apró, kizárólag algákkal táplálkozó puhatestűeket foglal magában.
Testének egyik legfeltűnőbb részét a hátát borító, ceratának nevezett elágazó képletek adják. Ezek nemcsak zöld levelekre emlékeztető megjelenést kölcsönöznek az állatnak, hanem a légzésében is szerepet játszanak.
Nem emészti meg teljesen az algákat
A Costasiella kuroshimae legkülönlegesebb tulajdonsága mégsem a megjelenése, hanem az, ahogyan a táplálékát feldolgozza.
Amikor algákat fogyaszt, nem bontja le teljesen azok minden részét. Megőrzi a kloroplasztiszok egy részét, vagyis azokat a sejtszerkezeteket, amelyek a fotoszintézisért felelősek.
A jelenséget kleptoplasztikának nevezik.
Ennek köszönhetően a tengeri csiga ideiglenesen képes felhasználni a nap energiáját egy olyan sejtmechanizmus segítségével, amelyet közvetlenül az elfogyasztott algákból vett át.
A különleges folyamat adja zöld színét is
A megtartott kloroplasztiszok hozzájárulnak a Costasiella kuroshimae intenzív zöld színéhez.
Ez olyan hatékony álcázást biztosít számára, hogy az apró állat szinte beleolvad a körülötte lévő növényzetbe.
Szabad szemmel könnyű lenne egyszerű növényi részletnek nézni. Mikroszkóp alatt viszont láthatóvá válnak finom szarvai, különleges szövetei és az a szokatlan testfelépítés, amely a „levélbárány” jellegzetes külsejét adja.
Apró mérete ellenére a Costasiella kuroshimae az állatvilág egyik legkülönlegesebb túlélési stratégiájával rendelkezik.
