A rabszolgaság az Egyesült Államok gyarmati gazdaságának szerves része volt. A földbirtokosok közül sokan a rabszolgák munkájára hagyatkoztak, és sok üzletember fektetett bele ebbe az embertelen vállalkozásba.
Annak ellenére, hogy Lincoln elnök 1863. január 1-jén hivatalosan is kiadta az Emancipációs Kiáltványt – ez a dokumentum több millió rabszolga felszabadítását eredményezte Amerikában – a fehér amerikaiakat még mindig elborzasztotta az a gondolat, hogy a feketék hatalmi pozícióban lehetnek. Így nem meglepő, hogy amikor egy színesbőrű kislány egyik napról a másikra milliomos lett, törvényesen fehérnek nyilvánították.
A legtöbb ember még soha nem hallotta a Sarah Rector nevet. Az ő esete igazán különleges volt, mert egyik napról a másikra elképesztően meggazdagodott, mivel a tulajdonában lévő föld alatt (amit azért kapott, mert rabszolgák leszármazottja volt), óriási mennyiségű kőolajat találtak. Az elképesztő felfedezés után a lány népszerűsége jelentősen megnőtt, és már 12 éves korában számtalan férfi udvarolt neki.
Az a föld, amelyet Sarah Rector kapott, egy vagyont ért, az értékes, olajat rejtő talaj miatt
Sarah Rector rabszolgák leszármazottja és az indián krík törzs tagja volt – a törzs ugyanis befogadta a területükön élő rabszolgák leszármazottait. A polgárháború után nagyszüleit felszabadították, és bizonyos jogokat és kárpótlásokat is kaptak. Az Egyesült Államok és öt bennszülött törzs között létrejött 1866-os szerződés értelmében a felszabadított rabszolgák (beleértve a gyerekeket is) 64 hektáros telkeket kaptak. Sarah egy 556,50 dollár értékű földet kapott.
Az egykori rabszolgák azonban nem a legjobb földeket kapták meg. Az a földterület, amelyet Sarah Rector kapott, 96 km-re volt az otthonától, és alkalmatlannak tartották arra, hogy megműveljék. Sőt, mivel a Rector család szegény volt, és problémát jelentett nekik az évi 30 dolláros földadó befizetése, az állam majdnem elkobozta a kis Sarah földjét.
Azt azonban senki sem tudta, hogy a szóban forgó földterület valójában egy vagyont ér.
Az oklahomai hatóságok fehérnek nyilvánították Sarah-t, mert túl gazdag volt ahhoz, hogy fekete legyen
Amikor kiderült, hogy a lány földje alatt milyen hatalmas mennyiségű olaj van, Sarah Rector egyik napról a másikra milliomos lett – ez pedig arra késztette az oklahomai tisztviselőket, hogy fehérré nyilvánítsák őt. Ez lehetővé tette a lány számára, hogy elkerülje a szigorú „Jim Crow törvényeket” (Jim Crow az afroamerikaiak egy gúnyneve volt), amelyek megtiltották, hogy a feketék ugyanolyan kiváltságokkal rendelkezzenek, mint a fehérek.
Sarah Rector napi 8433 dollárt kapott
Miután a lány családja 1911-ben bérbe adta a földet a Standard Oil Companynak, és elkezdődött az olajkitermelés, Sarah napi 300 dollárt kapott, ami ma körülbelül 8433 dollárnak felel meg. De a kormány az akkori törvények értelmében a szülei helyett egy fehér gyámot rendelt ki mellé, aki felügyelte a lány vagyonát. A rendszer természetesen korrupt volt, és a kirendelt gyámok gyakran meglopták azokat, akiket a gyámságuk alá helyzetek. Sarah Rector azonban ebből a szempontból is szerencsés volt, tisztességes gyámot kapott egy bizonyos J. T. Porter személyében.
A Denver Star egyik cikke szerint a kis Sarah jövedelemadója volt a legmagasabb egész Oklahoma államban, figyelembe véve az éves nyereségét. Ugyanakkor a lány jó nevelést kapott, egy bentlakásos lányiskolában tanult, és 18 éves korára már jelentős vagyonnal rendelkezett. Sőt, mi több, vagyona miatt udvarlókból sem szenvedett hiányt.
18 éves korában Sarah Rector már egy kávézó, egy panzió és egy pékség, valamint 809 hektár föld és számos részvény tulajdonosa volt. Miután a Rector család a Missouri állambeli Kansas Citybe költözött, Sarah vett egy házat a 12. utcában, amelyet még ma is Rector House, vagy Rector Mansion néven emlegetnek.
Sarah tudta, hogy élvezze a vagyonát, és szívesen költött ruhákra és autókra. 1967. július 22-én hunyt el, 65 éves korában, de a története továbbra is fennmaradt, mint azé a fekete lányé, akit hatalmas vagyona miatt fehérnek nyilvánítottak.
Az amerikai rabszolgaság történetéről például Frederick Douglass önéletrajzi könyve, a Narrative of the Life of Frederick Douglass, an American Slave nyújt további információkat.
