Egy nigériai üzleti út teljesen megváltoztatta az ausztráliai Stephenie Rodriguez életét. Maláriával fertőződött meg, miután egy szúnyog megcsípte, és két héttel később kómába esett. Bár az orvosoknak végül sikerült megmenteniük a nő életét, 47 műtétre volt szüksége, és mindkét lábát amputálniuk kellett.
Az ausztrál vállalkozó 2019 szeptemberében utazott az afrikai országba, hogy előadást tartson a cége, a Wonder Safe által elindított alkalmazásról, amely nők és kiszolgáltatott emberek számára nyújt biztonsági szolgáltatásokat.
A terve egyszerű volt: taxival akart a szállodába menni, majd egy másik kocsival a konferenciaterembe. Rodriguez úgy véli, a szúnyog akkor csíphette meg, amikor a szállodából kifelé menet rövid időre megállt, hogy elbeszélgessen az újságírókkal. A nő bal bokáján három csípés nyoma volt látható.
Két héttel később jelentkeztek nála a betegség első tünetei, és maláriát diagnosztizáltak nála. A malária az Anopheles szúnyog nőstényei által terjesztett, Plasmodium nembe tartozó paraziták által kiváltott betegség, ami rendkívül veszélyes lehet, potenciálisan akár halálos kimenetelű is. Általában Afrika trópusi régióiban, valamint Ázsiában és Latin-Amerikában fordul elő. A 2022-es évben 249 millió megbetegedést regisztráltak. A malária évente 600 ezer ember halálát okozza, főként 5 év alatti gyerekeket Afrikában.
Rodriguez 15 nappal a nigériai látogatása után lett rosszul, amikor éppen Sydneyből az amerikai Bostonba repült.
Korábban már járt Afrikában, és akkor malária elleni kezelést kapott, de a második alkalommal úgy döntött, kihagyja ezt a lépést. A malária megelőzésére és kezelésére szolgáló gyógyszer ugyanis mellékhatásokkal is járhat. Rodrigueznél az első alkalommal szédülést és hallucinációkat okozott, ezért döntött úgy, hogy ezúttal inkább lemond róla.
„Egy konferenciára készültem, nem engedhettem meg magamnak, hogy rosszul érezzem magamat.” Úgy gondolta, elég, ha óvatos lesz. „Nem mentem ki sétálni, nem mentem el az uszodába, csak egy pillanatra maradtam kint, éppen csak annyi időre, amíg az újságírókkal találkoztam. Egy döntő pillanat, ennyi kellett” – idézte fel.
A kórházba érkezése után Rodriguez két hétig kómában volt. Amikor felébredt, teljesen lebénult, és dialízisre volt szüksége. 55 napba telt, mire felépült, és hazatérhetett.
„Szeptember 11-én fertőződtem meg, és csak november 5-én jutottam vissza Ausztráliába” – mondta, hozzátéve, hogy hálásnak érzi magát, amiért a Harvard Egyetemi Kórházban kezelték, ahol az elérhető legjobb ellátásban volt része.
Bár az élete már nem volt veszélyben, miután felébredt a kómából, a lábujjai kezdtek elfeketedni, később pedig már a bokája, sőt a kézfeje is. „Ezek a területek lebénultak, mert a testem elsorvadt a kóma alatt, és a gyógyszer hatására, amit a szeptikus sokk kezelésére adtak, végül teljesen elhaltak” – magyarázta.
Három hónappal azután, hogy 2020 februárjában visszatért Ausztráliába, átesett az első amputáción – ekkor veszítette el a lábfejeit, és végül, 47 műtét után mindkét lábát amputálták térdből. „Soha nem tudtak volna regenerálódni, és ez volt az egyetlen módja, hogy megszabaduljak az állandó fájdalomtól.”
Rodriguez a The Global Fund nevű, az AIDS, a tuberkulózis és a malária járványok ellen küzdő nemzetközi szervezettel együttműködve most megpróbálja felhívni a figyelmet a betegség veszélyére. A maláriának az afrikai kontinensen van a legtöbb áldozata, itt fordul elő az esetek 94%-a világszerte és a halálesetek 95%-a, de ahogy a bolygó egyre jobban felmelegszik, ez megváltozhat. A maláriát terjesztő szúnyogok számára ugyanis kedvező a hőség, és hozzájárul az elterjedésükhöz.
„Nem fordítunk elég figyelmet a maláriára. A kórokozó mutálódik, és több erőforrásra van szükség a felszámolásához. Határozottan hiszem, hogy eszközökkel, erőforrásokkal és vakcinával ki lehet irtani” – fogalmazott Rodriguez.
Az ausztrál vállalkozó ugyanakkor arra törekedett, hogy a lehető legaktívabb maradjon, és két évvel ezelőtt elkezdett vívni. 14 hónapig edzett, hogy megpróbálja kvalifikálni magát a paralimpiára, bár ez végül nem sikerült neki.
„A tapasztalataim révén mély tiszteletet szereztem a fogyatékkal élő emberek iránt. Ha nem lett volna ilyen tapasztalatom, soha nem tudtam volna megérteni őket” – vallotta be.
A nő azt is elárulta, hogy a fia, aki akkoriban még csak 13 éves volt, rengeteg lelki erőt adott neki, és azt mondta, soha nem felejti el azt, amit akkor mondott neki, amikor magához tért a kómából. „Folyton sírtam, és a fiam azt mondta, hogy az élet 10 %-a az, amit kapsz, 90%-a pedig az, hogy mit kezdesz vele.”
