A 25 éves Liudmila, a Krím-félsziget délnyugati partján található Szevasztopolból, egy ritka génmutációval született. A Marfan-szindróma legjellegzetesebb tünetei a vázrendszeri eltérések: a hosszú végtagok, sovány, magas testalkat, valamint a csigolyákat érintő változások és a gyenge gerincoszlop. De súlyos szív- és érrendszeri elváltozások is jelentkezhetnek, amik akár életveszélyesek is lehetnek.
Liudmila 11 éves korában indult szokatlan növekedésnek, és 14 évesen már 195 centi magas volt. Most 2 méter magas, a nyaka pedig 17,78 centi hosszú. Állapota különböző egészségügyi szövődményekhez vezetett – gyerekként évente legalább háromszor járt endokrinológushoz, de a veséjét és máját is rendszeresen ellenőrizték.
Mivel minden ismerősénél magasabb volt, gyerekként és kamaszként szokatlanul visszahúzódó és csendes természet volt, de aztán 16 éves korában valami megváltozott. Elfogadta önmagát, és onnantól kezdve már nem ugyanúgy látta a világot.
„Akkor volt egy fordulópont, amikor azt gondoltam: Nem. Éppen ellenkezőleg, ez nagyon klassz dolog. És ezután már elkezdtem másként érezni” – mondta.
Annak ellenére, hogy nővére, Tamara, nem szenved a betegségben, ő is ugyanolyan magasra nőtt, mint Liudmila, és ez csak még jobban megerősítette a közöttük lévő köteléket. Az emberek gyakran azt gondolják, hogy ikertestvérek, ami a lányokat kifejezetten szórakoztatja.
Liudmila azt mondja, az emberek néha megbámulják, vagy megjegyzéseket tesznek rá, de ami a leginkább zavarja, hogy néha az engedélye nélkül lefotózzák, ami szerinte hatalmas udvariatlanság, de nem hagyja, hogy a negatív tapasztalatok hatással legyenek rá.
„Így születtem. A legtöbb embernek tetszik, és nekem is tetszik. Büszke vagyok arra is, hogy gyermekkorom óta ilyen harmonikus családunk van, és úgy érzem, most is egyre közelebb kerülünk egymáshoz” – mondja Liudmila.
