Ezek az úgynevezett Ig Nobel-díjak, és olyan különleges találmányokat díjaztak idén, mint az eget kémlelő ganajtúróbogár, vagy a szívműtéten átesett operakedvelő egerek.
Első gondolatra ezek a munkák viccesnek tűnhetnek, de valójában több éves tudományos kutatómunka áll ezek hátterében. A feltalálókat a Harvard Egyetemen díjazták, ott vehették át az Ig Nobel-díjakat.
Ebben az évben összesen tíz kategóriában osztottak díjakat, amelynek nagy hagyománya van, ugyanis az idei immár a 23. alkalom, hogy sor került a díjazásra.
Az ez évi nagy nyertese az ünnepségnek az Eric Warrant által vezetett Lund Egyetem kutatócsoportja lett, akiket a csillagászat és a biológia tárgykörben is díjaztak, hiszen arra jöttek rá, hogy a kis ganajtúró bogarak a csillagok segítségével tájékozódnak. A kutatók először úgy gondolták, hogy a rovarok a Hold segítségével képesek egyik pontból a másikig eljutni, de egyik este a Hold nem volt fent az égen, és a bogarak mégis tudták az irányt, mindehhez a Tejút széles fénysávját használták, derült ki utólag.
Az orvosi díjat idén a tokiói Teikyo Egyetemen dolgozó Masanori Niimi kapta, aki arra a meghökkentő felfedezésre jött rá, hogy azok a szívátültetésen átesett egerek, amelyek például Verdi Traviatáját hallgatták, 27 nappal tovább éltek a műtétet követően, mint hasonló társaik. Ezek az egerek az új szív megkapása után ugyanis 7 napra rá elpusztultak. Így az opera bizonyult a leghatékonyabb zenei műfajnak, hiszen Enya zenéi is csak 11 nappal tudták meghosszabbítani a rágcsálók életét.
