Diana hercegné 1997. augusztus 31-én veszítette életét egy közlekedési balesetben, Párizsban, mindössze 36 éves korában. A hercegné halála az egész világot sokkolta, és halálának okait valamint pontos körülményeit sokan a mai napig vitatják. Ezzel kapcsolatban több összeesküvés-elmélet is napvilágot látott, és állítólag maga Diana is féltette az életét, és attól tartott, hogy valaki halálos balesetet tervez az autójával.
Mindez egy levélből derült ki, amelyet Diana egykori komornyikja, Paul Burrell szerint a hercegné a halála előtt 10 hónappal írt, és amit Burrell megőrzött, és évekkel később nyilvánosságra hozott.
Diana 1981-ben lett a királyi család tagja, amikor hozzáment Károly herceghez. A következő évben megszületett első gyerekük, Vilmos herceg, majd 1984-ben Harry herceg. Diana és Károly házassága azonban meglehetősen viharos volt, és Károly ismét viszonyt kezdett korábbi szeretőjével, Kamilla Parker–Bowlesszal, akit később feleségül is vett. Károly herceg hivatalos életrajza szerint a viszony 1986-ban kezdődött.
1989-ben Diana nyíltan Kamilla tudtára hozta, hogy tud a viszonyukról, és gyakorlatilag felszólította, hogy vessen véget annak. „Tudom, mi folyik közted és Károly között, és csak azt akarom, hogy ezt tudd.” – idézte fel Diana szavait Kamilla a The Telegraph szerint. „Sajnálom, hogy az utatokban vagyok, és biztos vagyok benne, hogy ez mindkettőtök számára maga a pokol. De tudom, hogy mi történik. Ne kezelj úgy, mint egy idiótát.” – mondta Diana.
1992. decemberében Diana hercegné és Károly herceg szétköltöztek, és 1996. augusztus 28-án hivatalosan is kimondták a válást. De Howard Hodgson életrajzíró, a „Charles: The Man Who Will Be King” című 2007-es könyv szerzője szerint Diana különválásuk után attól tartott, hogy Erzsébet királynő és Károly herceg el akarják választani őt a gyerekeitől.
„Jól tudta, hogy a királynőnek alkotmányos joga, hogy átvegye a felügyeletet a fiuk neveltetése fölött” – írta Hodgson, írja az Express. „Mint ilyen, a fiúk hivatalos gyámja lehetett volna, vagy kinevezhetett volna valakit hivatalos gyámjuknak: ez valószínűleg az apjuk lett volna, és ez Diana kirekesztéséhez vezethetett volna, ha végül úgy dönt, hogy minden hidat feléget, és megszakítja a kapcsolatot a királyi családdal.”
Hodgson hozzátette, hogy Erzsébet királynő soha nem szándékozott elválasztani Dianát a fiaitól. A hercegné azonban úgy vélte, hogy a királynő és Károly herceg már előállt egy tervvel, és csak a megfelelő időre vártak, hogy végrehajtsák azt. Tudta, hogy hivatalosan semmit sem tehetne, ha valóban így történne, de meg volt róla győződve, hogy a legjobb védekezés, ha megszerzi a nyilvánosság támogatását, és megmutatja, mennyire jó anya, ezért mindig örült, ha a fiaival együtt fényképezték le őt valahol.
De állítólag nem az volt az egyetlen félelme, hogy elvehetik tőle a gyerekeit. Évekkel a halála előtt elkezdett egy összeesküvésre gyanakodni, és úgy gondolta, hogy valaki az életére törhet. Diana hercegné egykori komornyikja, Paul Burrell 2003-ban hozta nyilvánosságra azokat a leveleket, amelyekről azt állította, hogy a hercegnétől származnak, és amiket állítólag Diana kérésére őrzött meg „a biztonság kedvéért”.
A levelek szerint Diana úgy gondolta, hogy valaki a halálát tervezi, hogy Károly herceg újranősülhessen. Diana azt jósolta, hogy „fékhiba és súlyos fejsérülés következtében” fog meghalni. „Ma, októberben itt ülök az asztalomnál, és arra vágyom, hogy valaki megöleljen, és bátorítson, hogy tartsak ki. Ez életem legveszélyesebb szakasza. XXXXX egy balesetet tervez a kocsimmal, fékhibát vagy súlyos fejsérülést.” – állt a szóban forgó levélben, amit a hercegné állítólag halála előtt 10 hónappal írt.
A levél tartalma először 2003-ban került nyilvánosságra a Daily Mirror napilapban, és a sajtóorgánum akkor azt állította, tudja, kire utal a levél, de jogi okokból nem tehetik közzé az illető kilétét.
„Utólag visszagondolva, a levél tartalma a halála óta nyugtalanított.” – nyilatkozta Burrell a lapnak.
Burrell ellen 2002-ben pert indítottak, azzal vádolták, hogy ellopta a leveleket, de a bírósági eljárásnak hamarosan vége is szakadt, amikor kiderült, hogy Burrell nem sokkal Diana halála után közölte a királynővel, hogy magához vette a hercegné bizonyos papírjait, hogy biztonságban megőrizze azokat.
MonSef Dahman sebész egy párizsi kórházban dolgozott Diana halálának idején – ő volt az, aki megpróbálta életben tartani a hercegnét. Az orvos a Daily Mailnek adott interjújában elmesélte, mi is történt valójában azon az éjszakán.
„Az a gondolat, hogy elveszítettél egy fontos embert, akit személyesen te kezeltél, rányomja a bélyegét az életedre.” – mondta a sebész, akinek aznap tulajdonképpen nem is kellett volna a kórházban lennie, de mivel a feleségével a második gyerekük születését várták, elhalasztottak egy tervezett nyaralást.
Diana autója körülbelül éjjel 12 óra 23 perckor egy betonoszlopnak hajtott Párizsban, az Alma rakpart közúti aluljárójában. Az orvosok már a helyszínen hosszasan küzdöttek a hercegné életéért, majd hajnali 2 órakor értek be vele a kórházba – a mentőautóban egyszer már megállt a szíve. A röntgenfelvételekből kiderült, hogy súlyos belső sérüléseket szenvedett, és azonnal vérátömlesztést kapott. Alig 15 perccel azután, hogy megérkeztek vele a kórházba, a hercegné szíve ismét megállt, és bármilyen kitartóan is próbálkoztak az orvosok, nem sikerült újraindítaniuk.
MonSef Dahman elmondta, hogy az elején még reménykedett abban, hogy megmenthetik, de végül be kellett látniuk, hogy már nem tehetnek semmit. „Keményen küzdöttünk, sokáig próbálkoztunk, valóban nagyon sokáig. Nem tudtuk megmenteni. És ez nagyon nagy hatással volt ránk.” – mondta az orvos.
MonSef jelenleg a francia Antibes városában dolgozik sebészként, és azt mondja, minden év augusztusában, amikor közeledik Diana hercegné halálának évfordulója, arra a szörnyű éjszakára gondol. „Valahányszor megjelenik egy új könyv Diana haláláról Franciaországban, elküldik nekem. Szóval sajnos van egy gyűjteményem ilyen könyvekből.” – tette hozzá a sebész.
