A természetes az lenne, hogy idős korukban a szülőkről a gyerekek gondoskodnak, ahogy az annak idején fordítva is volt, hiszen, amikor kicsik voltunk, szüleink mindent megtettek azért, hogy kiteljesedett életet élhessünk. Azonban sajnos vannak olyan “gyerekek”, akik úgy döntenek, hogy inkább a saját életüket élik, és nem pazarolják azt a kevés idejüket arra, hogy a szüleik panaszkodását hallgassák. Szomorú, de sajnos van ilyen is!
Egy fiatal pár úgy döntött, hogy közlik a férfi szüleivel, hogy mikor megöregszenek, nem fogják támogatni őket. A történetet, amit azóta már számtalan támadást ért, később törölték a Reddit-ről.
“A férjem szülei 15 éve elváltak, majd idővel mindketten újraházasodtak. Az apósom és az új felesége nem állnak túl jól anyagilag, szerencsejáték és vásárlásmániájuknak “köszönhetően” sokszor túllépik a pénzügyi keretüket. Próbálok a saját életünkkel foglalkozni, de mivel a férjem az egyetlen gyermekük, attól tartok, hogy azt hiszik, hogy idős korukban gondoskodni fogunk róluk.
Anyósom férjhez ment egy férfihoz, aki egy sikeres ingatlanügynök, és nagyon jól élnek. Nem lakunk közel egymáshoz, de évente párszor találkozunk, és elég jól kijövünk. Úgy döntöttünk, hogy beszélnünk kell apósommal, hogy milyen tervei vannak a nyugdíjas éveire. Nem akarjuk megsérteni, de szeretnénk elmondani neki az elképzeléseinket mi is.
Természetesen beszélünk anyósommal is, mert nem akarjuk egyiküket sem megsérteni, de tudjuk, hogy ő nem telepszik ránk. Mindkettőjüket elhívtuk ebédre, és közöltük velük, hogy soha nem laknánk szívesen velünk, és hogy nem fogjuk támogatni őket idős korukban, ezért hát takarékoskodjanak. Anyósom zavarban volt, de azt mondta, hogy megérti. Apósom pedig megharagudott, és nem értette, mi az oka a döntésünknek.
Tulajdonképpen elvesztegetett idő az egész, hiszen karácsony óta nem láttuk egymást, és miért akarnánk együtt élni olyan emberekkel, akikkel évente kétszer-háromszor találkozunk. Apósom azt mondta, hogy nem is kedvel minket, és drámai módon elviharzott.
Eléggé jóban vagyok anyósom mostohalányával, és azt mondta, hogy az új férje konzervatív a női és férfi szerepekkel kapcsolatban, vagyis elvárásai vannak, a nők ki kell szolgálják őt, a nőnek otthon a helye stb. Ilyen körülmények között természetesen nem szívesen laknánk együtt”.
A hozzászólók nagyrésze természetesen kiborult ettől a bejegyzéstől, hiszen normális esetben a gyermek gondoskodik a szülőről. Azonban, ha egy kicsit a gyerek helyébe képzeljük magunkat, akkor talán elgondolkozunk rajta, hogy neki is lehet élete. Az éremnek mindig két oldala van, és teljes igazság természetesen nincs.
