Kisgyermekes anyaként maradt egyedül, mégsem akart hónapokat vagy éveket tölteni azzal, hogy újra és újra átélje a válása fájdalmát. Tóth Ildikó a Csak Szabadon podcastban elárulta, hogy számára egy Mária Antoinette-ről szóló film egyik rövid jelenete hozta el azt a belső fordulatot, amelyre akkor szüksége volt.
Az üzletasszony Dombóvári Vandának és Dr. Agócs Gabriellának beszélt arról, miként lett egy mozivásznon látott tekintetből személyes útmutatás. Nem a történet egésze érintette meg, hanem egy nő arca, aki úgy döntött, maga mögött hagyja azt az életet, amelyben már nem tudott boldog lenni.
A válás annak is trauma, aki kezdeményezi
Tóth Ildikó nem próbálta kisebbíteni a különválással járó veszteséget. Úgy fogalmazott, minden válás súlyos érzelmi megrázkódtatás lehet, függetlenül attól, melyik fél mondja ki, hogy vége.
Ő sem volt mentes a szomorúságtól. A lelkiállapotára mégsem szakember segítségével talált megoldást, hanem egy váratlan filmes élményen keresztül.
„Nekem is volt olyan, hogy a válásomkor, mert hogy minden embernek a válása az egy szörnyű trauma, akárki is indítja, azért az egy nagyon meghatározó dolog” – mondta.
A filmben egy rossz házasságban élő királynőt látott. A nő úgy érezte, mindent megtett a kapcsolatáért, majd felvette gyönyörű ruháját, hintóba ült, és elindult egy párizsi álarcosbálba.
A jelenet néhány másodperce elég volt ahhoz, hogy Tóth Ildikó más szemmel nézzen saját helyzetére.
„Hol a hintóm? Irány Párizs”
A látottak nem szó szerinti megoldást kínáltak. Nem volt hintó, párizsi bál vagy látványos elutazás. Az üzletasszony számára a jelenet mégis azt üzente, hogy az élete nem ért véget a házasságával együtt.
„Hol a hintóm? Hol a báli ruhám? Irány Párizs. Persze, ez azt jelentette, hogy mentem a konyhába egy joghurtért, de az érzés az ott volt” – idézte fel nevetve.
A hétköznapi pillanat mögött komoly döntés húzódott: nem akarta magát kizárólag elvált nőként látni, és nem szeretett volna tartósan beleragadni az önsajnálatba.
„Én igazából akkor ezt az egészet így le is tettem, és nem is kellett semmilyen más segítség” – mondta.
Nem akart szomorú édesanya maradni
A döntésben kisfia is fontos szerepet játszott. Tóth Ildikó felismerte, hogy ha hónapokon át csak saját veszteségével foglalkozik, azzal nemcsak magának, hanem gyermekének is nehezebbé teszi az új élet kezdetét.
„Senkinek nem lesz jó. A gyereknek is rossz lesz, nekem is rossz lesz” – fogalmazott.
A podcastban megszólaló Dr. Agócs Gabriella szerint az önsajnálat képes megakasztani a feldolgozást. A fájdalom megélésére szükség lehet, a továbblépéshez mégis elengedhetetlen, hogy az ember ismét cselekvővé váljon, és találjon egy képet vagy irányt, amely felé el tud indulni.
Tóth Ildikónak ezt az irányt a hintóban ülő nő tekintete jelentette. Saját meghatározása szerint a film egyfajta önterápiává vált számára.
Rövidesen megérkezett az új szerelem
A válást követően nem sokáig maradt egyedül. Hamarosan megismerkedett azzal a férfival, akivel a podcast felvételekor már 18 éve alkottak egy párt. Társa nemcsak férjként állt mellette, hanem fiának is szerető apai támasza lett.
„Nagyon rendes férfi, 18 éve élünk együtt. És így le tudtam tenni” – beszélt jelenlegi kapcsolatáról.
Az üzletasszony nem állította, hogy egy film minden válásra megoldást kínálhat. Saját életében azért működött, mert belül már készült az elengedésre, és a jelenet pontosan abban a pillanatban talált rá, amikor szüksége volt rá.
A filmet azóta is többször megnézte. Ha valamelyik streamingoldalon ismét felbukkan, ma is átmelegíti a lelkét, különösen az a jelenet, amely egy konyhában elfogyasztott joghurton keresztül elindította őt egy új élet felé.
