Donald Trump amerikai elnök élesen támadta Iránt a Fehér Házban tartott november 20-i sajtótájékoztatóján. Azzal vádolta a teheráni vezetést, hogy valójában nem akar elfogadható megállapodást kötni az Egyesült Államokkal, és több mint fél évszázada félrevezeti tárgyalópartnereit. Trump indulatos kijelentései különösen nagy figyelmet kaptak, mert az amerikai–iráni háború hónapok óta tart, a konfliktus pedig a világ energiaellátására és az üzemanyagárakra is hatással van.
Donald Trump pénteken, a Fehér Ház sajtótermében beszélt az Iránnal folytatott tárgyalásokról, miután visszatért ázsiai diplomáciai körútjáról. Az amerikai elnök a gazdaság eredményeit és az üzemanyagárak közelmúltbeli csökkenését méltatta, majd a közel-keleti konfliktusra terelte a szót.
Trump szerint Teherán ugyan megállapodásról beszél, de nem hajlandó olyan feltételeket elfogadni, amelyek Washington számára megfelelőek lennének.
„Megállapodást akarnak kötni, de nem akarnak olyan megállapodást, amely számomra elfogadható” – mondta az amerikai elnök.
Ezután jóval keményebb hangnemre váltott.
„Mi valódi megállapodást akarunk, nem pedig hamisat, amilyeneket ők 51 éve kötnek. Már 51 éve átverik az embereket” – jelentette ki Trump, az eredeti angol nyilatkozatban egy durva kifejezést használva.
Az elnök szavait a Fehér Ház is idézte. A megfogalmazás egyértelműen tükrözi Trump elégedetlenségét, de nem bizonyítja önmagában, hogy az iráni fél ne lenne érdekelt valamilyen diplomáciai megállapodásban.
Miért beszélt Trump 51 évről, amikor az iráni forradalom 1979-ben történt?
Az amerikai elnök kijelentésének egyik legfeltűnőbb részlete az 51 éves időtartam volt.
A jelenlegi iráni politikai rendszer alapjait az 1979-es iszlám forradalom teremtette meg, amikor megdöntötték Mohammad Reza Pahlavi sah uralmát. A forradalmat követően létrejött az Iráni Iszlám Köztársaság, az Egyesült Államok és Irán viszonya pedig gyökeresen megromlott.
A teheráni amerikai nagykövetség 1979. novemberi elfoglalása és a túszválság tovább mélyítette az ellentétet. Washington és Teherán azóta sem állított helyre teljes diplomáciai kapcsolatot.
2026-ban az iráni forradalom 47 évvel ezelőtt történt, nem 51 éve. Trump mégis ragaszkodott a hosszabb időtartamhoz.
„Már nem 47, hanem 51 év. Ötvenegy éve vezetik félre az embereket” – ismételte meg.
A kijelentés így történelmi szempontból pontatlan, amennyiben az 1979-es forradalomtól eltelt időre vonatkozik. Az amerikai elnök nem adott egyértelmű magyarázatot arra, milyen korábbi eseményhez köti az 51 éves időszak kezdetét.
Irán és az Egyesült Államok továbbra sem tudott megegyezni
Az Egyesült Államok és Izrael 2026. február 28-án indított katonai támadásokat Irán ellen. A konfliktus azóta több szakaszon ment keresztül: a felek ideiglenes fegyvernyugvásról és a háború lezárásának feltételeiről is tárgyaltak, de tartós rendezés nem született.
A júniusban létrejött előzetes megállapodás később összeomlott, és a fegyveres összecsapások ismét kiújultak. A legfontosabb vitás kérdések között szerepel Irán nukleáris programja, az amerikai gazdasági szankciók, a térség katonai biztonsága és a Hormuzi-szoros hajóforgalmának jövője.
A perzsa-öbölbeli tengeri útvonal a globális olaj- és földgázkereskedelem egyik stratégiai fontosságú pontja. A háború előtt a világ olaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállításának jelentős része haladt át rajta.
A szoros körüli katonai feszültség és a kereskedelmi hajózás korlátozása ezért nem csupán a két ország ügye: a világpiaci energiaárakra is hatással lehet.
A Reuters szerint az amerikai és iráni erők akkor is csapásokat mértek egymás katonai létesítményeire, miközben közvetítők próbálták újraindítani a tárgyalásokat.
A diplomáciai erőfeszítésekben Katar és más térségbeli államok is szerepet vállaltak. Teherán korábban a szankciók enyhítését, a befagyasztott iráni pénzeszközök felszabadítását és a Hormuzi-szorosra vonatkozó megállapodás elismerését is követelte.
Washington eközben továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Irán ne juthasson nukleáris fegyverhez. Trump pénteki nyilatkozatában ismét kijelentette, hogy ezt semmilyen körülmények között nem engedi meg.
Az amerikai elnök szerint az üzemanyagárak is Irántól függenek
Trump sajtótájékoztatóján a benzinárak csökkenését az amerikai gazdaság kedvező fejleményeként mutatta be.
A CBS News beszámolója szerint az Egyesült Államokban az átlagos üzemanyagár az előző hónaphoz képest közel 60 centtel csökkent gallononként. Az elnök ezt jelentős eredménynek nevezte, és további áresést helyezett kilátásba.
Egyúttal elismerte, hogy az árak alakulása részben attól is függ, sikerül-e rendezni az Iránnal fennálló konfliktust.
„A benzin ára attól is függ, hogyan rendezzük a dolgainkat Iránnal” – fogalmazott.
A kapcsolatnak Magyarország szempontjából is jelentősége van. A Hormuzi-szoros körüli feszültség befolyásolhatja a nemzetközi olajárakat, amelyek a magyarországi üzemanyagárak egyik meghatározó tényezőjét jelentik. A hazai kutakon fizetett összegeket emellett a forint árfolyama, az adók és a piaci árazás is alakítja.
Egy esetleges amerikai–iráni megállapodás enyhíthetné a globális energiapiaci bizonytalanságot, de nem jelentené automatikusan a magyarországi benzin- és gázolajárak azonnali csökkenését.
Trump november 9-én még arról beszélt, hogy az Irán elleni háború katonai értelemben lényegében véget ért. Erről a Twice.hu is beszámolt, bemutatva Teherán eltérő álláspontját.
A november 20-i sajtótájékoztatón elhangzottakból viszont az derült ki, hogy Washington és Teherán továbbra sem jutott olyan megállapodásra, amelyet mindkét fél elfogadhatónak tartana. Trump nem jelentett be új tűzszünetet, és a tárgyalások lezárásának időpontját sem nevezte meg.
