Két évvel ezelőtt, Michael Watson élete még kálvária volt. Az 1.93 méter magas tinédzser 152 kilót nyomott, ami miatt gyakran sértegették őt a társai. Az önbizalma a padlón volt, és érezte, valamit változtatnia kell. Ekkor ugrott be, hogy mehetne gyalog is az iskolába!
Az ohiói 18 éves fiatalember komoly döntésre vállalkozott. Naponta 40 percet gyalogolt – 20 percet az iskolába, 20 percet haza. És az étkezési szokásain is változtatott egy keveset.
Esőben és hóban is gyalogolt
Akkor telt be számára a pohár, amikor egyik osztálytársa azt mondta neki, van valami az arcán. Amikor Watson dörzsölgetni kezdte az arcát, a srác pontosított: „nem ott, három fokkal lentebb”. Watsonnak ez pokolian fájt… Ezek és az ehhez hasonló érzések segítették őt az elhatározásában.
Hiába érzett késztetést arra, hogy kihagyjon pár napot, nem engedett a kísértésnek. Még akkor sem, amikor zuhogott az eső vagy szakadt a hó, és az emberek gyakran kérdezgették, nem-e akar egy fuvart. De ő mindig nemet mondott. Az étkezésben is visszafogta magát, ami cseppet sem volt könnyű, hiszen suli után egy gyorsétteremben dolgozott.
A fiú, aki még egy pillantást sem mert vetni a lányok fele, ma már közel 50 kilót dobott le magáról, visszanyerte a magabiztosságát, és bátran randizik.
Az iskola követendő példaként népszerűsíti Watson történetét
Terrance Jones, aki család-terapeutaként és tanácsadóként dolgozik Watson sulijában, azt nyilatkozta a CNN hírcsatornának, hogy mélyen megragadta őt a fiú esete.
„Hű példája a bátor és felelősségteljes személyi fejlődésnek, mely ritka egy középiskolás diáktól. Mike elhatározása, hogy esélyt adjon egy egészségesebb életmódnak, és kitartson mellette, mindig itt fog lebegni a szemeim előtt.” – fogalmazott Jones. A tanácsadó azt is elárulta, Michael Watson tette sarkallta őt arra, hogy elindítsa a „McKinley Senior Limelight” nevű oldalt a Facebookon, ahol a diákjai sikertörténeteit osztja meg.
Watson az iskola amatőr konyhaművész-programjához is csatlakozott. Azt tervezi, hogy teljes állásban is hasonló munkakörben dolgozzon, de miután beiratkozott egy dráma-szakkörre, már a színészkedés iránt is érdeklődik.
„Bárki képes rá, ha igazán akarja.” – fogalmazott. És azt is elárulta, az utóbbi két év nem volt mindig tökéletes számára a diéta szempontjából. De ha el is csúszott a banánhéjon, mindig azt mondogatta magának: „minden nap egy új kezdet”. És idővel a látványos eredmények sem maradtak el.
