Egy matematikai modell segítségével egy brit antropológusnak sikerült megfejtenie, hogy a népszerű, minden kisgyerek által ismert Piroska és a farkas mese honnan eredhet.
Egyes kutatókat már régóta foglalkoztat, hogy a mesék milyen érdekes módon kapcsolódnak a különböző népek kultúráiba. Hogyan jelenik meg egy európai vagy egy ázsiai népcsoport hagyományában az a bizonyos mese. Vannak, akik úgy vélik, hogy egyes mesék nemzetközi típusokba tartoznak, és ezeket a típusokat vissza lehet vezetni egy ősi, akár több ezer éves történetig.
Ez sikerült Jamie Tehrani-nak is, a Piroska és a farkas eredetét illetően. A Durhami Egyetem antropológusa egy olyan matematikai modellt dolgozott ki, amellyel a biológusok szokták a fajok származását, illetve eredetét vizsgálni. Ennek eredményeképpen sikerült kideríteni, hogy a Piroska és a farkas közvetlen „mesei rokonságban” A farkas és a hét kecskegida című mesével áll, ez utóbbi lehet Piroskáék őse.
Jamie-nek azt is sikerült megtudnia, hogy a Farkas és a hét kecskegida még időszámításunk előtt, az első században keletkezhetett. Aki ismeri, biztosan tudja miről van szó a mesében: a farkas a kisgidák anyjának adja ki magát, majd végül mind a hetet bekapja. Ez a történet elsősorban Európában és a Közel-Keleten terjedt el. Még körülbelül ezer évig kell várni, amíg a Piroska és a farkas megjelenik, ennek változatai francia, észak-olasz és osztrák gyökerekre is visszavezethetők.
A 19. században kerül bele a Grimm-testvérek mesegyűjteményébe. Kínában, Japánba és Koreában A tigrisnagymama a Piroska és a farkas megfelelője, vélhetőleg azért, mert ezekben az országokban inkább a csíkos nagymacskák jelenthetnek veszélyt az emberre, mintsem a farkasok. Eddig úgy terjedt el, hogy az eredeti változata egy kínai népmeséhez köthető, de most Jamie-nek sikerült ezt cáfolnia, miszerint a kínai mese alapul európai szájhagyományon, nem pedig fordítva.
