Mondhatni a kutya a hűség jelképe, mindig a gazdájához kötődik, a macska pedig a helyekhez. A legelvetemültebb cica is, egy egész napi kóborlás után is, estére csak hazatalál a meleg kandalló, a finom falatok és egy simogató gazdi kezei közé.
A cicák igencsak nem szeretik a helyváltoztatást, márpedig nekik ne sikálja senki a „lakosztályukat”, ne legyen öblítő illat, vagy ne költöztessék a macskakosarat egyik helyről a másikra. A macska a helyhez, a jól bejáratott, bedögönyözött helyéhez kötődik.
Egy Oroszországban lakó macska 6 évet töltött távol otthonától, majd 6 év után Moszkvából Murmanszkba 2000 kilométert megtéve tért haza. A több mint tíz évvel ezelőtt történt eset akkor nagy sajtóvisszhangot kavart, novellát írtak és film is készült belőle. Az 1990-es években a macskát, Szemjont gazdái kirándulni vitték Moszkvába, de neki közben lába kelt. Hat és fél év után, pedig egyszercsak feltűnt a család házánál újra az elveszettnek hitt macska.
A város elöljárói a település 97. évfordulójára, két napja szobrot emeltek Szemjonnak, azóta pedig az útra induló tengerészek megsimogatják a kikötőben egy padon álldogáló cica-szobor buksiját, a biztos hazatérés reményében. Az iskolások pedig úgy tartják, hogy a batyus cica minden kívánságukat fogja teljesíteni.
