Néha saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy mennyire befolyásolja az életünket a modern technika, és bármennyire is nehéz bevallani, de nagyon sokszor negatívan. Hatással van emberi és társas kapcsolatainkra, magánéletünkre, nyugalmunkra és komolyan, már bocsánat, de kicsit talán „elhülyülni” is kezdünk. Például a napi nyolc óra billentyűzetpötyögés után már-már nem tudok kézzel írni.
Kimondhatatlan egy élmény az is, amikor két hét szabadság alatt se tévét, se telefont, se internetet, se semmilyen technika vívmányát nem láttam. Mikor szabadság végén megláttam a tévét, nehezemre esett megtalálni a bekapcsoló gombot, és azt a nyugalmat, amit valahol a tengerparton hagytam…
Nemrég egy kanadai családfő úgy döntött, miután ötéves kisfiát nem tudta rávenni, hogy a számítógép helyett az udvaron játsszon, hogy márpedig „időutazás” következik. Egy teljes évre visszamentek az időben, mégpedig 1986-ban, oda, amikor a férfi még gyerek volt.
Telefon, internet, számítógép, GPS, és modern kori technika nélkül élnek. A tévében is csak azok a csatornák mennek, amik abban az időben voltak.
A férfi elmondta, hogy nem túl egyszerű megszokni ezt az életformát. Négy hónapja, annak ellenére, hogy nincs telefonja, mégis úgy érzi, hogy a zsebében rezeg egyfolytában. A férfinek munkahelyi problémái is akadnak, mivel internet és kommunikáció híján a régi üzletfelei is elpártoltak tőle, de úgy gondolja, hogy a kézzel írott önéletrajzokat személyesen fogja elvinni az álláshirdetésekre. Bár kicsit nehéz megszokni ezt az új életformát, de boldogan, nyugodtan élnek, többet figyelek egymásra, és sokat beszélgetnek.
http://www.youtube.com/watch?v=c7pqPpa3qiM
