Egy súlyos betegség bárkit a padlóra küldene, életkorától és családi állapotától függetlenül. Azonban amikor a 36 éves, háromgyerekes édesanyával közölték, végstádiumú bélrákban szenved, a nőt sokkolta a valóság. Zoe Gardner-Lawsont eredetileg húgyúti fertőzéssel kezelték – de a tompa derékfájdalma sehogy sem akart szűnni – írja a Plymouthherald.co.uk.
2024 augusztusában kezdődött Zoe rémálma. Egészséges és fitt anyuka volt mindaddig, míg fájdalmat nem kezdett érezni a deréktájban. Telefonon konzultált az orvosával, aki ötnapos antibiotikum-kúrát írt fel neki, húgyúti fertőzésre. Mivel a tünetek nem enyhültek, a következő hónap során a nő további két antibiotikum-kúrát kapott.
„Egyszerűen semmi változás nem történt – és a harmadik adagra már tényleg rosszabbodott az állapotom. Gyakorlatilag ágyhoz voltam kötve – annyira rosszul éreztem magam, és a hátfájás a hasamra is átterjedt” – idézte fel Zoe a rémálmának kezdetét.
Szeptember 19-én a nő újból konzultált az orvosával, aki ezúttal egyenesen a sürgősségire küldte őt. Az orvosok kezdetben vesekőre gyanakodtak, tekintettel lévén Zoe tüneteire. A CT-vizsgálat azonban kizárta ennek a lehetőségét, ezért vérvizsgálatra küldték.
„A véremben fertőzési markereket, úgynevezett kreatinreaktív fehérjét vizsgáltak. Ezek emelkedtek, mígnem elérték a 364n/mol értéket – a normális tartomány nőknél 52,9n/mol és 91,9n/mol között van” – folytatta Zoe.
Mikor az általános sebész azzal kereste fel a nőt, hogy folyadék gyűlt fel a hasában, az édesanya egy teljes kivizsgálást kért. Miután kihozták őt a CT-ből, már egy másik szakorvos közölte vele: perforálódott a bele, és azonnal műtétre van szüksége. Októberben jártak, amikor kiderült, a perforációt egy 5 centiméteres daganat okozta – és a rák már átterjedt a májára, hashártyájára és a gyomrára.
„Sürgősségi műtétre volt szükségem, hogy eltávolítsuk a daganatot a belemről, megszabaduljunk a kiszivárgott folyadéktól és salakanyagoktól, majd újraértékeljük az állapotomat” – vallotta Zoe, akit a londoni Cleveland Clinicbe szállítottak további kezelésre.
A műtétre október 3-án került sor, a szövettan pedig megerősítette, a daganat rákos blastoma volt – a rák egyik legagresszívabb formája.
Hogy megfékezzék a kórt, Zoénak a kemoterápia háromszorosát adták. „Annyira jól tűrtem, amennyire csak lehet, ez elég kemény diéta. Az ötödik körben vagyok a nyolcból összesen – ez három kemoterápiás gyógyszer körönként” – részletezte a bátor édesanya, aki idő közben egy természetgyógyászati klinika szaktanácsait is kamatoztatja.
„Alapvetően csak azt a megközelítést választottam, hogy mindent beleadok, javítok a prognózisomon, amennyire csak lehet” – tette hozzá Gardner-Lawson, aki a túlélésben reménykedik.
Az édesanya úgy véli, ha korábban elég okos lett volna, és elvégeztette volna a széklet immunokémiai tesztet (FIT), az orvosok talán már évekkel ezelőtt felfedezték volna a rákját. Ezért most azért is küzd, hogy a kiharcolja a bélrákszűrés alsó kórhatárának „legalább 30 évre, ha nem 25 évre” való csökkentését.
Egyelőre nem tudni, hogy Zoe szervezete mit kezd majd a kapott kezeléssel. „A terv az, hogy amint túl leszek a hatodik kemoterápián, remélik, hogy jól reagálok majd. Ha minden rendben lesz, be kell jelentkeznem egy második műtétre – a maradék gyomornyirokcsomók és a májamon lévő két daganat eltávolítására” – számolt be az anyuka.
Hozzátette: „Ha a betegségemet korábban észreveszik, könnyebb lett volna kezelni… Szerintem csökkenteni kell a szűrővizsgálatok alsó korhatárát.”
Zoe a professzorától, dr. Jamie Murphy-től azt is megtudta, akár már négy éve is együtt élhetett a rákkal, mielőtt kiderült a diagnózisa. „Ez rémisztő! Ha minden jól megy, még mindig van esélyem arra, hogy elérjem a ’betegségre utaló jelek nélküli állapotot’, de minden ettől a következő néhány évtől függ” – reménykedik Zoe.
