Ha bőrünk beszélni tudna sokkal könnyebben és kevesebb fájdalommal megtudhatnánk mi tetszik neki és mi nem. Nem lenne rossz, ha saját naplót írna…
Reggel 7.00 óra – Csenget az óra. Hurrá, a kávé után jöhet a tusolás. Kíváncsi vagyok ma mivel mosnak meg? Hmm… kellemes ez a szappan, lágy és krémes… Válaszd őt, válaszd őt! Néha olyan durva szappanokkal mosakszik, ami teljesen kiszívja a víztartalékaimat. Istenem de nehéz egy egy ilyen tortúra után helyrepofoznom magam. Teljesen kimerít, néha napokig fájdalmat és viszketést érzek. Vajon hogy jön rá, hogy szenvedek ?
Reggel 8.00 óra – Kezdődik az öltözködés. Csak ne választana már megint szűk és elasztikus ruhákat… Alig kapok levegőt, nem beszélve, hogy úgy szorít a ruha, hogy szegény sejtjeim alig bírják ki a napot, és ennek semmi köze a gazdasági válsághoz, mondom én, inkább nézne utána ezeknek a gipszszerű anyagoknak. Imádom a gyapotból készült ruhákat, olyan könnyedek.
Reggel 8.30 óra – Kezdődik a nap kálváriája, nekem meg el kell viselnem a nagy hőmérsékletingadozásokat, a szelet, nem beszélve a sok portól, ez idegesít a legjobban. Segítség!!!!
Este 19.00 óra – A sok imám meghallgatásra talált, megszabadultam a nehéz ruhadaraboktól, jönnek a kedvenc darabjaim. Hmmm… de puha és selymes.
Este 21.30 – Esti fürdés. Imádok fürdeni, ilyenkor megszabadulok minden mocsoktól, a pornak csak hűlt helye van már. És a sok zsír is eltűnik rólam, persze nem az összes, valaminek kell maradnia a következő fürdésig. Bárcsak ismét azt a krémes szappant használná.
