KezdőlapÉletmódA svédek rájöttek, hogyan lehet fűteni azzal az energiával, amelyet máshol egyszerűen...

A svédek rájöttek, hogyan lehet fűteni azzal az energiával, amelyet máshol egyszerűen elpazarolnak

-

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon, Whatsappon és a Google Hírek-en!

Állítsd be, hogy a Twice.hu cikkeit mindig az elsők között lásd a Google-ben

Svédországban a számítógépek és szerverek működése közben keletkező hőt is felhasználják a lakások fűtésére. Stockholm adatközpontjai már több ezer otthon távhőellátásához járulnak hozzá, és a város hosszabb távon tovább növelné ennek az energiaforrásnak a szerepét. A megoldás lényege egyszerű: a digitális berendezések által termelt hőt nem engedik veszendőbe menni, hanem visszanyerik, és a távfűtési hálózatba juttatják.

Hirdetés

Egy adatközpontban szerverek ezrei dolgozhatnak egyszerre, a nap 24 órájában. A számítógépek működésük során jelentős mennyiségű hőt termelnek, amelyet folyamatos hűtéssel kell elvezetni. Sok helyen ezt a hőenergiát egyszerűen a környezetbe engedik, miközben a közeli lakóépületekben külön energiát használnak a fűtéshez.

A svédek éppen ebben láttak lehetőséget. Stockholmban olyan rendszert alakítottak ki, amely összekapcsolja az adatközpontok hűtését a városi távhőellátással. A szerverek továbbra is a szükséges hőmérsékleten működhetnek, az általuk kibocsátott energia egy része pedig lakások fűtésére használható fel.

A megoldás a Stockholm Data Parks kezdeményezés része, amelyben Stockholm városa, a Stockholm Exergi energiaszolgáltató, az Ellevio villamosenergia-hálózati vállalat és a Stokab digitális infrastruktúrával foglalkozó társaság működik együtt.

Hirdetés

Hogyan lesz a szerverek hőjéből lakásfűtés?

A rendszer legfontosabb eleme a hővisszanyerés.

A szerverek hűtése során felmelegedő levegő vagy folyadék hőenergiáját hőcserélőkkel gyűjtik össze. Mivel ez a hő általában nem elég magas hőmérsékletű ahhoz, hogy közvetlenül a hagyományos távfűtési hálózatba kerüljön, nagy teljesítményű hőszivattyúkat alkalmaznak.



Ezek a berendezések a visszanyert hő hőmérsékletét megemelik, majd a megfelelően felmelegített vizet a városi távhőrendszerbe továbbítják.

A hő tehát nem közvetlenül a számítógépekből jut a lakások radiátoraiba: először egy külön energetikai rendszeren halad keresztül.

Hirdetés

Stockholm számára komoly előnyt jelent a már kiépített, mintegy 3000 kilométeres távhőhálózat. Ennek köszönhetően az adatközpontokból visszanyert energia meglévő vezetékeken keresztül juthat el a fogyasztókhoz.

A megoldás ráadásul az adatközpontok üzemeltetőinek is érdeke lehet. Ahelyett, hogy kizárólag a hűtés költségeit viselnék, az összegyűjtött hőt eladhatják a távhőszolgáltatónak.

Stockholmban már mintegy 11 ezer lakást fűtenek adatközpontok hulladékhőjével

A svéd Energi szaklap 2026. augusztusi beszámolója szerint az adatközpontokból visszanyert hő nagyjából 11 ezer stockholmi lakás fűtéséhez járul hozzá.

A Stockholm Exergi úgynevezett nyitott távhőrendszerében körülbelül húsz vállalkozás vesz részt, amelyek többsége adatközpontot üzemeltet.

A vállalatnak 2025-ben összesen 113 gigawattóra visszanyert hőt értékesítettek a partnerei, ebből valamivel több mint 100 gigawattóra származott adatközpontokból. Ez az energiamennyiség a teljes stockholmi távhőellátásnak még csak kis részét teszi ki, de már működő technológiai megoldásról van szó.

A svéd fővárosban korábban ennél jóval ambiciózusabb elképzelések is megjelentek. A Skarpnäck városrészbe tervezett adatközpont kapcsán már 2016-ban arról számolt be a svéd közszolgálati televízió, hogy a létesítmény hője akár 30 ezer lakás ellátására is alkalmas lehet.

Ez akkor tervezett kapacitás volt, nem pedig már megvalósult lakossági ellátási adat. A frissebb beszámolók alapján ezért nem állítható, hogy jelenleg egyetlen skarpnäcki adatközpont 30 ezer háztartást fűtene.

A cél Stockholm távhőigényének 10 százaléka

A projekt hosszabb távú célja, hogy az adatközpontokból visszanyert hulladékhő a város távfűtési igényének akár 10 százalékát is fedezhesse.

Ehhez új adatközpontokra, megfelelő hőszivattyúkra és a távhőhálózattal kialakított kapcsolatokra van szükség.

A mesterséges intelligencia térnyerése új lehetőségeket teremt. Az AI-rendszerek működtetésére szolgáló adatközpontok jelentős villamosenergia-fogyasztással és hőtermeléssel járnak, így a visszanyerhető hő mennyisége is növekedhet.

A technológiának korlátai is vannak. A hőszivattyúk működtetése villamos energiát igényel, a csővezetékek kiépítése beruházással jár, és nyáron általában kisebb a fűtési célú hőigény. A rendszer akkor lehet igazán hatékony, ha az adatközpont megfelelő távolságra található a távhőhálózattól, és a visszanyert energia valóban hasznosítható.

A fűtés ezért nem válik ingyenessé a fogyasztók számára. A módszer előnye az, hogy egy már működő létesítményben keletkező hő egy részével más hőforrások felhasználását lehet kiváltani.

Magyarországon is működhetne a svéd megoldás?

A stockholmi példa Magyarország számára is érdekes lehet, hiszen Budapesten és több nagyvárosban is kiépült távfűtési hálózat működik.

A megoldás elvben olyan magyarországi adatközpontoknál is alkalmazható, amelyek elegendő hulladékhőt termelnek, és megfelelő távolságra vannak a távhővezetékektől. A megvalósíthatóságot a visszanyerhető hő mennyisége, hőmérséklete, a hálózat műszaki adottságai és a beruházási költségek határozzák meg.

Svédország tapasztalata különösen azért figyelemre méltó, mert a távhőrendszert nem egyetlen energiaforrásra építik. A biomassza, az ipari hulladékhő, a nagyméretű hőszivattyúk és az adatközpontokból származó energia egyaránt részei lehetnek a város hőellátásának.

A stockholmi kezdeményezés így arra kínál gyakorlati példát, miként lehet egy energiaigényes technológiai ágazat melléktermékét a városi infrastruktúra hasznos erőforrásává alakítani.

Hirdetés

Iratkozz fel az ingyenes hírlevelünkre

RSS Feed Beágyazás

Ezeket olvastad már?

    Legfrissebb

    Hirdetés

    Csemegézz

    Ez is érdekelhet