Svédországban a számítógépek és szerverek működése közben keletkező hőt is felhasználják a lakások fűtésére. Stockholm adatközpontjai már több ezer otthon távhőellátásához járulnak hozzá, és a város hosszabb távon tovább növelné ennek az energiaforrásnak a szerepét. A megoldás lényege egyszerű: a digitális berendezések által termelt hőt nem engedik veszendőbe menni, hanem visszanyerik, és a távfűtési hálózatba juttatják.
Egy adatközpontban szerverek ezrei dolgozhatnak egyszerre, a nap 24 órájában. A számítógépek működésük során jelentős mennyiségű hőt termelnek, amelyet folyamatos hűtéssel kell elvezetni. Sok helyen ezt a hőenergiát egyszerűen a környezetbe engedik, miközben a közeli lakóépületekben külön energiát használnak a fűtéshez.
A svédek éppen ebben láttak lehetőséget. Stockholmban olyan rendszert alakítottak ki, amely összekapcsolja az adatközpontok hűtését a városi távhőellátással. A szerverek továbbra is a szükséges hőmérsékleten működhetnek, az általuk kibocsátott energia egy része pedig lakások fűtésére használható fel.
A megoldás a Stockholm Data Parks kezdeményezés része, amelyben Stockholm városa, a Stockholm Exergi energiaszolgáltató, az Ellevio villamosenergia-hálózati vállalat és a Stokab digitális infrastruktúrával foglalkozó társaság működik együtt.
Hogyan lesz a szerverek hőjéből lakásfűtés?
A rendszer legfontosabb eleme a hővisszanyerés.
A szerverek hűtése során felmelegedő levegő vagy folyadék hőenergiáját hőcserélőkkel gyűjtik össze. Mivel ez a hő általában nem elég magas hőmérsékletű ahhoz, hogy közvetlenül a hagyományos távfűtési hálózatba kerüljön, nagy teljesítményű hőszivattyúkat alkalmaznak.
Ezek a berendezések a visszanyert hő hőmérsékletét megemelik, majd a megfelelően felmelegített vizet a városi távhőrendszerbe továbbítják.
A hő tehát nem közvetlenül a számítógépekből jut a lakások radiátoraiba: először egy külön energetikai rendszeren halad keresztül.
Stockholm számára komoly előnyt jelent a már kiépített, mintegy 3000 kilométeres távhőhálózat. Ennek köszönhetően az adatközpontokból visszanyert energia meglévő vezetékeken keresztül juthat el a fogyasztókhoz.
A megoldás ráadásul az adatközpontok üzemeltetőinek is érdeke lehet. Ahelyett, hogy kizárólag a hűtés költségeit viselnék, az összegyűjtött hőt eladhatják a távhőszolgáltatónak.
Stockholmban már mintegy 11 ezer lakást fűtenek adatközpontok hulladékhőjével
A svéd Energi szaklap 2026. augusztusi beszámolója szerint az adatközpontokból visszanyert hő nagyjából 11 ezer stockholmi lakás fűtéséhez járul hozzá.
A Stockholm Exergi úgynevezett nyitott távhőrendszerében körülbelül húsz vállalkozás vesz részt, amelyek többsége adatközpontot üzemeltet.
A vállalatnak 2025-ben összesen 113 gigawattóra visszanyert hőt értékesítettek a partnerei, ebből valamivel több mint 100 gigawattóra származott adatközpontokból. Ez az energiamennyiség a teljes stockholmi távhőellátásnak még csak kis részét teszi ki, de már működő technológiai megoldásról van szó.
A svéd fővárosban korábban ennél jóval ambiciózusabb elképzelések is megjelentek. A Skarpnäck városrészbe tervezett adatközpont kapcsán már 2016-ban arról számolt be a svéd közszolgálati televízió, hogy a létesítmény hője akár 30 ezer lakás ellátására is alkalmas lehet.
Ez akkor tervezett kapacitás volt, nem pedig már megvalósult lakossági ellátási adat. A frissebb beszámolók alapján ezért nem állítható, hogy jelenleg egyetlen skarpnäcki adatközpont 30 ezer háztartást fűtene.
A cél Stockholm távhőigényének 10 százaléka
A projekt hosszabb távú célja, hogy az adatközpontokból visszanyert hulladékhő a város távfűtési igényének akár 10 százalékát is fedezhesse.
Ehhez új adatközpontokra, megfelelő hőszivattyúkra és a távhőhálózattal kialakított kapcsolatokra van szükség.
A mesterséges intelligencia térnyerése új lehetőségeket teremt. Az AI-rendszerek működtetésére szolgáló adatközpontok jelentős villamosenergia-fogyasztással és hőtermeléssel járnak, így a visszanyerhető hő mennyisége is növekedhet.
A technológiának korlátai is vannak. A hőszivattyúk működtetése villamos energiát igényel, a csővezetékek kiépítése beruházással jár, és nyáron általában kisebb a fűtési célú hőigény. A rendszer akkor lehet igazán hatékony, ha az adatközpont megfelelő távolságra található a távhőhálózattól, és a visszanyert energia valóban hasznosítható.
A fűtés ezért nem válik ingyenessé a fogyasztók számára. A módszer előnye az, hogy egy már működő létesítményben keletkező hő egy részével más hőforrások felhasználását lehet kiváltani.
Magyarországon is működhetne a svéd megoldás?
A stockholmi példa Magyarország számára is érdekes lehet, hiszen Budapesten és több nagyvárosban is kiépült távfűtési hálózat működik.
A megoldás elvben olyan magyarországi adatközpontoknál is alkalmazható, amelyek elegendő hulladékhőt termelnek, és megfelelő távolságra vannak a távhővezetékektől. A megvalósíthatóságot a visszanyerhető hő mennyisége, hőmérséklete, a hálózat műszaki adottságai és a beruházási költségek határozzák meg.
Svédország tapasztalata különösen azért figyelemre méltó, mert a távhőrendszert nem egyetlen energiaforrásra építik. A biomassza, az ipari hulladékhő, a nagyméretű hőszivattyúk és az adatközpontokból származó energia egyaránt részei lehetnek a város hőellátásának.
A stockholmi kezdeményezés így arra kínál gyakorlati példát, miként lehet egy energiaigényes technológiai ágazat melléktermékét a városi infrastruktúra hasznos erőforrásává alakítani.
