A szaunázás nem csupán kellemes kikapcsolódás lehet: egy több mint húsz éven át tartó finn kutatás szerint a rendszeresen szaunázó férfiaknál lényegesen alacsonyabb halálozási kockázatot figyeltek meg. A heti négy-hét alkalommal szaunázóknál 40 százalékkal kisebb volt az összhalálozás kockázata azokhoz képest, akik hetente egyszer ültek be a szaunába. Az eredményekre Bryan Johnson amerikai vállalkozó is felfigyelt, aki egy 30 napos kísérlet után azt állította, hogy érrendszeri mutatói akár tíz évvel fiatalabb emberére hasonlítanak.
Finnországban a szauna a mindennapi élet része. Nemcsak wellnessközpontokban és szállodákban található meg, hanem családi házakban, társasházakban, nyaralókban és munkahelyeken is. A hagyomány jelentőségét mutatja, hogy a finn szaunakultúra 2020-ban felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségének listájára.
A forró, száraz levegőben eltöltött idő a finnek számára elsősorban a pihenésről, a tisztálkodásról és a közösségi együttlétről szól. Az elmúlt években az orvostudomány is egyre nagyobb figyelmet fordított arra, milyen hatással lehet a rendszeres szaunázás a szívre, az erekre és a hosszú távú egészségre.
A legtöbbet idézett eredmények egy 2015-ben, a JAMA Internal Medicine című orvosi folyóiratban megjelent finn kutatásból származnak.
Mit jelent valójában a 40 százalékkal alacsonyabb halálozási kockázat?
Tanjaniina Laukkanen és munkatársai 2315, 42 és 60 év közötti finn férfi egészségi állapotát és szaunázási szokásait vizsgálták. A résztvevők adatait átlagosan mintegy 20 éven át követték.
A kutatók három csoportot különítettek el aszerint, hogy a férfiak hetente egyszer, két-három alkalommal vagy négy-hét alkalommal szaunáztak.
Az eredmények szerint a heti négy-hét alkalommal szaunázóknál 40 százalékkal alacsonyabb volt az összhalálozás korrigált kockázata, mint a heti egyszer szaunázóknál.
A vizsgálat a szív- és érrendszeri halálozás esetében is kedvező összefüggést mutatott. A leggyakrabban szaunázó csoportban a hirtelen szívhalál kockázata 63 százalékkal, a szív- és érrendszeri eredetű halálozásé pedig 50 százalékkal volt alacsonyabb a heti egyszer szaunázókhoz képest.
A számok figyelemre méltók, de van egy alapvető különbség a hétköznapi értelmezés és a tudományos eredmény között.
A kutatás nem bizonyította, hogy önmagában a szaunázás csökkentette a halálozást. Megfigyeléses vizsgálatról volt szó, amely összefüggést talált két tényező között. A rendszeresen szaunázók életmódja, egészségi állapota vagy más szokásai is befolyásolhatták az eredményeket.
A vizsgálat ráadásul kizárólag középkorú finn férfiakra terjedt ki, ezért az eredmények nem alkalmazhatók automatikusan nőkre, idősekre vagy olyan emberekre, akik korábban nem szaunáztak.
A kutatók a szaunázás időtartamát is elemezték. A 19 percnél hosszabb alkalmakhoz alacsonyabb hirtelenszívhalál-kockázat társult, mint a 11 percnél rövidebbekhez. Ez az összefüggés sem tekinthető általános orvosi ajánlásnak arra, hogy mindenkinek legalább húsz percig kellene a forróságban maradnia.
Hogyan hat a szauna a szívre és a vérkeringésre?
Szaunázás közben a testhőmérséklet emelkedik, a bőr erei kitágulnak, a pulzus felgyorsul, és fokozódik a vérkeringés. A szervezet izzadással próbálja fenntartani a megfelelő hőmérsékletet.
Ez a folyamat több szempontból hasonlíthat a mérsékelt fizikai terhelés során bekövetkező élettani változásokhoz.
A rendszeres hőhatás egyes vizsgálatok szerint kedvezően befolyásolhatja a vérnyomást és az erek működését. A lehetséges mechanizmusok között szerepel az érfalak rugalmasságának javulása és az erek belső felszínét borító endotélium működésének változása.
A szauna ettől még nem helyettesíti a rendszeres testmozgást. A séta, az úszás, a kerékpározás vagy más, egyéni állapothoz igazított fizikai aktivitás bizonyított egészségügyi előnyökkel jár.
A szaunázás inkább kiegészítő szokás lehet azok számára, akik egészségi állapotuk alapján biztonságosan élvezhetik a meleg környezetet.
Bryan Johnson 30 napos kísérlete: valóban tíz évet fiatalodtak az erei?
A finn kutatás eredményei Bryan Johnson amerikai technológiai vállalkozó figyelmét is felkeltették. Johnson az öregedés lassítására irányuló, részletesen dokumentált életmódkísérleteiről ismert.
Saját beszámolója szerint egy 30 napos program során rendszeresen használt finn típusú száraz szaunát. A magas hőmérsékletű kezelésekhez többféle egészségügyi mérést társított, hogy nyomon kövesse a szervezetében bekövetkező változásokat.
A Blueprint nevű weboldalán közzétett eredmények alapján 23 szaunázási alkalom után a központi vérnyomása 12,6 százalékkal, nyugalmi pulzusa pedig 4,4 százalékkal csökkent.
Johnson az érrendszeri működésére vonatkozó mutatók javulásáról is beszámolt. Saját értékelése szerint az eredmények körülbelül tíz évvel fiatalabb érrendszeri életkornak feleltek meg.
Ez nem azt jelenti, hogy a szaunázás ténylegesen tíz évvel visszafordította volna az erei öregedését.
Az úgynevezett érrendszeri életkor egyes mért mutatókból készített becslés, nem pedig az erek valódi biológiai korának közvetlen meghatározása. Johnson adatai ráadásul egyetlen személy, rövid idő alatt végzett kísérletéből származnak.
A vállalkozó több más életmódbeli és egészségügyi beavatkozást is alkalmaz, ezért a változásokat nem lehet egyértelműen kizárólag a szaunázásnak tulajdonítani. Eredményei nem helyettesítik a független, kontrollcsoportos klinikai vizsgálatokat.
A túlzott hőhatásnak kockázatai is lehetnek
Johnson kísérletének volt egy kevésbé kedvező tapasztalata is.
A vállalkozó arról számolt be, hogy a rendszeres, magas hőmérsékletű szaunázás időszakában romlottak bizonyos spermaminőségi mutatói, amikor nem alkalmazott külön hűtést az érintett testtájon.
A hőterhelés spermiumtermelésre gyakorolt lehetséges hatását más kutatások is vizsgálták. A tartósan magas hőmérséklet átmenetileg ronthatja egyes termékenységi mutatókat, bár a hatás mértéke és egyéni jelentősége eltérhet.
A szaunázás veszélye elsősorban a túlmelegedés, a folyadékvesztés, a vérnyomásesés és az ezekhez kapcsolódó rosszullét lehet.
A Harvard Health Publishing és a Cleveland Clinic egészségügyi tájékoztatói szerint egészséges felnőtteknél a megfelelően alkalmazott szaunázás általában biztonságos, de fontos a folyadékpótlás, az alkohol kerülése és a túl hosszú bent tartózkodás mellőzése.
Szívbetegség, nem megfelelően beállított magas vagy alacsony vérnyomás, illetve más jelentős egészségi probléma esetén célszerű előzetesen orvossal egyeztetni. Mellkasi fájdalom, szédülés, hányinger vagy gyengeség jelentkezésekor a szaunát azonnal el kell hagyni.
Különösen fontos, hogy senki ne próbálja orvosi felügyelet nélkül lemásolni Bryan Johnson magas hőmérsékletű, napi rendszerességű kísérletét.
Mennyi ideig és milyen gyakran érdemes szaunázni?
A finn kutatás alapján a heti négy-hét alkalomhoz kedvezőbb hosszú távú egészségügyi mutatók társultak, de ebből nem következik, hogy mindenkinek ilyen gyakoriságot kellene követnie.
Kezdőként érdemes rövidebb, öt-tíz perces alkalommal indítani, majd a saját közérzethez és a hőmérséklethez igazítani az időtartamot. A gyakorlottságtól függően sokan 10–15 percet töltenek egy menetben a szaunában, közben és utána megfelelő pihenővel.
A finn tanulmányban a szaunák átlagos hőmérséklete megközelítőleg 79 Celsius-fok volt. Az eredményeket ezért nem lehet változtatás nélkül kiterjeszteni az infraszaunákra, a gőzkabinokra vagy más, eltérő hőhatást biztosító kezelésekre.
Magyarországon a szaunázás jellemzően fürdőkben, wellnesslétesítményekben és magánszaunákban érhető el. A szív- és érrendszeri egészség szempontjából ugyanakkor továbbra is a rendszeres mozgás, a dohányzás kerülése, a megfelelő vérnyomás és a kiegyensúlyozott étrend jelenti a legjobban alátámasztott megelőző intézkedések alapját.
