Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Twice.hu exkluzív Facebook csoportjába!

Az olvasási képességünk, a közelmúltban szerzett ismereteink szerint befolyásolja a genetikai fejlődésünket, továbbá különösen fontos hatással bír az agy azon régióira, amely az írást, információs feldolgozást és alkalmazást segíti elő.

“Nincs velünk született agyalapi rendszerünk az olvasásra. Azokat a rendszereket kell használnunk és fejlesztenünk, amink van”, jelentette ki Laurent Cohen, a National de la Santé et de la Recherche Médicale (INSERM) professzora, és Stanislas Dehaene, a Collège de France professzora, akik az amerikai Science magazinban publikálták tanulmányukat.

A francia kutatók mágneses rezonancia-kivetítővel mérték az önkéntesek agyi tevékenységét olvasás közben.

A vizsgálat során 63, felnőtt önkéntes közül 10 egyáltalán nem tudott olvasni, 22 felnőtt korban tanult meg írni és olvasni, 31 pedig már gyermekkorában. A vizsgálatokat Portugáliában és Brazíliában végezték, ahol is gyakori esetnek számít, hogy a gyermekeket nem adják iskolába. Az önkéntesek sokféle ingernek voltak kitéve a vizsgálat során – beszélt és írott mondatok, szavak, rajzok stb.

A kutatók összehasonlították az agyi aktivitást a felnőtt analfabéták és az írni-olvasni tudó személyek között, majd összehasonlították a tanult betűk hatását az agyi kapacitásukra mérten.

Azt állítják, hogy az írni-olvasni tanulás folyamatának sokkal nagyobb hatása van az agyi kapacitásra, mint gondolták, sőt, ez a folyamat pozitívan befolyásol más agyi aktivitást, mint pl: látás és beszéd.

Egy másik, valóban meghökkentő eredmény, hogy a vizsgálatok során bebizonyosodott: az írni-olvasni tanulás folyamatának mind felnőttkorban, mind gyermekkorban, ugyanolyan hatása van az agyra.

Bévé


Ha nem szeretnél lemaradni tartalmainkról, akkor lépj be a Twice.hu exkluzív Facebook csoportjába!