Egy látszólag hétköznapi tevékenység – például egy forgalmas utca átkelése – sokkal többet jelenthet az agy számára, mint gondolnánk. Egy friss kutatás szerint a gyaloglás nemcsak a fizikai egészségre van jó hatással, hanem az agy szerkezetét is segíthet megőrizni, így csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát.
A Nature Cities folyóiratban publikált tanulmány arra jutott, hogy azok az emberek, akik gyalogosbarát városi környezetben élnek, jobban ellenállnak a kognitív hanyatlásnak. A kutatás szerint a rendszeres gyaloglás olyan agyi folyamatokat aktivál, amelyek segítenek fenntartani a memória és a tájékozódás képességét.
Hat éven át vizsgálták az idősek agyát
Az Ausztrál Katolikus Egyetem kutatói hat éven keresztül vizsgálták több mint 500, 70 és 90 év közötti Sydney-ben élő ember agyát. A vizsgálat során agyi képalkotó módszerekkel elemezték az agy szerkezetének változásait.
Az eredmények egyértelmű mintázatot mutattak: azoknál az időseknél, akik sűrűn lakott, gyalogosbarát környéken éltek, nagyobb volt a hippocampus hátsó része – számolt be róla a Daily Mail.
A hippocampus kulcsfontosságú agyi terület. A tanulás, a memória és a térbeli tájékozódás központja, és különösen érzékeny a neurodegeneratív betegségekre. Ennek a régiónak a gyors zsugorodása szoros kapcsolatban áll az Alzheimer-kórral, amely a demencia leggyakoribb formája.
Miért jelent mentális kihívást egy utca átkelése?
A kutatás egyik érdekes megállapítása, hogy a városi gyaloglás során végzett apró döntések folyamatosan edzik az agyat. Egy kereszteződésen való áthaladás például több kognitív folyamat egyidejű működését igényli.
Meg kell állni, figyelni a forgalmat, feldolgozni a vizuális és hanginformációkat, majd gyors döntést hozni arról, mikor biztonságos átkelni. Ez a mindennapi helyzet valójában komplex mentális feladat.
„Minél többet gyakorolják az idősebb felnőttek a memóriájukat és térbeli képességeiket, annál egészségesebb és védettebb lesz az agyuk” – mondta Govinda Poudel professzor, a tanulmány vezető szerzője.
A gyalogosbarát környezetben élők ezekkel a mentális kihívásokkal nap mint nap találkoznak, gyakran anélkül, hogy tudatosítanák a hosszú távú előnyöket.
A taxisofőrök példája is ezt mutatja
A kutatók korábbi tanulmányokra is hivatkoznak. Egy ismert vizsgálat például azt mutatta ki, hogy a digitális navigációs rendszerek elterjedése előtti időszakban dolgozó taxisofőrök körében alacsonyabb volt az Alzheimer-kór előfordulása.
Ennek oka az lehetett, hogy a városi útvonalak folyamatos mentális térképezése erősen igénybe vette a hippocampust, és így hosszabb ideig megőrizte annak működését.
A kutatás következtetése túlmutat az egyéni életmód kérdésén. A szakértők szerint a városi környezet kialakítása is fontos tényező lehet a demencia megelőzésében.
„A komplex, összekapcsolt városrészek nemcsak a gyaloglást ösztönzik, hanem egész életen át támogatják az agy egészségét is” – magyarázta Ester Cerin professzor, a tanulmány társszerzője és viselkedéstudományi szakértő.
A kutatók szerint a gyalogosbarát, kognitív szempontból stimuláló városi terek kialakítása hosszú távon hozzájárulhat a demencia késleltetéséhez a lakosság körében.
Egyre növekvő globális probléma
A demencia világszerte egyre súlyosabb közegészségügyi kihívást jelent. Az Egyesült Királyságban jelenleg mintegy 900 ezer ember él a betegséggel, és a becslések szerint ez a szám 2040-re meghaladhatja az 1,6 milliót.
A betegség már most is a vezető halálokok közé tartozik az országban, évente több mint 74 ezer halálesetért felelős.
Nemzetközi szakértők szerint azonban a helyzet nem reménytelen. Úgy vélik, hogy életmódbeli változtatásokkal és célzott közpolitikai intézkedésekkel milliók esetében megelőzhető vagy késleltethető lenne a demencia kialakulása.
Egy januárban közzétett jelentés 56 tudományosan alátámasztott ajánlást sorolt fel – a halláskárosodás kezelésétől kezdve a társadalmi elszigeteltség csökkentéséig –, amelyek mind hozzájárulhatnak az agy egészségének megőrzéséhez.
