Az Amerikai Szívszövetség legfrissebb tanulmánya aggasztó eredményeket tárt fel a melatonin-kiegészítők szedésével kapcsolatban. A szakemberek figyelmeztetnek: bár a krónikus álmatlanság gyakori jelenség, amely hosszútávon szintén egészségügyi kockázatokkal jár, étrendkiegészítőkkel pótolni a szervezetünkben a melatonint ugyancsak életveszélyes lehet.
A megfelelő mennyiségű minőségi alvás létfontosságú a testünk számára. Többek között hatással van a hangulatunkra, az energiaszintünkre, az immunrendszerünkre és még a látásunkra is. A stressz, a teendőink sokasága, a mindennapos kihívások azonban gyakran vezetnek oda, hogy nem tudunk elaludni, vagy épp az alvásidőből veszünk el, hogy eleget tudjunk tenni a feladatainknak. Sokan a melatonin-kiegészítőkben találták meg a megváltást az alvásproblémáikra – de a kardiológusok szerint ez a megoldás súlyos mellékhatással jár.
A melatonin egy hormon, amely az alvási ciklust irányítja. Amennyiben a szervezetünk optimálisan működik, ez a vegyület természetes módon termelődik, és növeli a REM-alvás hosszát. Gyakran írják fel alvászavarokra és még anyagcsere-problémákra is. Egyes kutatások szerint az alacsony melatonin-szint ugyanis elhízáshoz vezethet.
Az Amerikai Szívszövetség azonban most meglepő eredményeket tárt fel a melatonin-kiegészítők szedése kapcsán. A 2025-ben publikált átfogó tanulmány szerint a hormon hosszútávú pótlása szívelégtelenséghez vezethet. És itt a hosszú táv egyetlen évet jelent! A kutatásból az is kiderül, az sem helyes megoldás, ha elhanyagoljuk az alvásproblémáinkat, vagy ha egyik napról a másikra függesztjük fel a kiegészítő szedését – ez is sokkolhatja a szívünket. Az lenne a legoptimálisabb, ha tudatosan odafigyelnénk az egészséges alvási ritmus kialakítására, azaz időben feküdjünk le, legalább egy órával alvás előtt már ne étkezzünk, fogyasszunk alkoholt, tornásszunk vagy bámuljuk a képernyőt, és törekedjünk arra, hogy legalább 7-8 órát aludjunk éjszaka.
A szakemberek ugyanakkor kihangsúlyozták, ez a tanulmány csak kapcsolatot keres, nem pedig ok-okozati összefüggést vizsgál. Magyarán, nincs konkrét bizonyíték arra, hogy ha valaki egy éven át melatonint szed, akkor biztosan szívkárosult lesz. Ennek ellenére, a kettő közti összefüggés körvonalazódni látszik, bár egyelőre csak az elméletek szintjén.
„Lehetséges, hogy a magasabb dózisú exogén melatonin túlstimulálja a szív bizonyos kémiai receptorait, ami abnormális szívátalakuláshoz vezethet, növelve a pangásos szívelégtelenség kockázatát. Feltételezhetjük, hogy a gyógyszeres kezelés eredményeként változások következnek be a cirkadián ritmusokban, vagy labilis vérnyomásproblémák lépnek fel” – magyarázza a Parade magazinnak dr. Bradley Serwer, intervenciós kardiológus.
További három másik lehetséges magyarázat is létezik a tanulmány eredményeinek hitelesítésére.
„A súlyos, krónikus álmatlanságban (és gyakran stresszben, depresszióban, fizikai fájdalomban vagy alvási apnoéban) szenvedő emberek nagyobb valószínűséggel szednek melatonint, és már eleve magasabb kardiometabolikus kockázatnak vannak kitéve” – vázolta fel az elsőt dr. Sam Setareh, kutató-kardiológus.
A másik a melatonin helytelen adagolására vonatkozik, ami szintén károsan hat a szívműködésre. Ugyanis nem mindegy, hogy milyen időpontban és mennyiségben szedünk melatonint, továbbá a vény nélkül kapható kiegészítők tisztasága is változó – teszi hozzá dr. Setareh. A harmadik elv pedig az, hogy „gyakori az ismeretlen alvási apnoéval való küszködés, amely növeli a szívelégtelenség kockázatát, megszakítja az alvást, és kiegészítő szedésére ösztönözhet” – tájékoztat a szívorvos.
Amit ezekből leszűrhetünk az, hogy az alvás és a szív egészsége szorosan összefügg egymással, de nem minden alvásproblémára a melatonin a megoldás. És nem minden esetben a melatonin a felelős az esetleges szívelégtelenségekért. Hogy ne essünk kétségbe, dr. Setareh kihangsúlyozza: „csak annyira érdemes aggódnunk [a melatonin pótlása miatt, szerk.], hogy újraértékeljük az éjszakai rutint, de ne pánikoljunk”.
A szakember azt is kiemelte, a tanulmány megkongatja ugyan a vészcsengőket, de inkább azok számára intő jel, akiknél más kockázati tényező is fennáll a szívelégtelenségre, mint például magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly vagy vesebetegség. Ráadásul, ha rendszeresen szedünk más gyógyszereket, tudnunk kell, hogy a hatóanyagok közötti kölcsönhatás szintén valós kockázati tényező. „Ez a tanulmány több klinikai aggályt is felvet. Mindig figyelembe kell vennünk, hogy minden gyógyszer, amit szedünk, kockázattal és előnnyel jár” – érvel dr. Serwer.
Hogy mégis kapjunk valamilyen támpontot az alvászavaraink kockázatmentes kezelésére, dr. Serwer a gyógyszerek helyett a meditációt, testmozgást, a koffein elkerülését javasolja, továbbá az is fontos, hogy lefekvés előtt kerüljük az erős fényt, és figyeljünk oda a mentális állapotunkra. Mivel a melatonin rövid távú használata még nem bizonyult károsnak, ha csak alkalmanként folyamodunk a kiegészítőhöz, az a legbiztonságosabb megoldás – tanácsolja a szakember.
„Azt tanácsolom, váltsanak át a krónikus éjszakai adagolásról a rövid távú, helyzetfüggő használatra (jet lag, műszakváltás), és ha még mindig szükség van rá, akkor a legalacsonyabb hatékony adagot használják – gyakran egy milligrammot két-három órával lefekvés előtt –, és rendszeresen próbálják fokozatosan csökkenteni az adagot” – teszi hozzá dr. Setareh.
Ugyanakkor kiemelte: „a melatonin nem egy ’alvásvitamin’! Amíg nem rendelkezünk szakértők által ellenőrzött, előretekintő adatokkal és elbírált eredményekkel, kezeljük rövid távú segédeszközként, tartsuk alacsonyan a dózist, és összpontosítsunk olyan tartós, bizonyítékokon alapuló stratégiákra, amelyek javítják az alvást – és a szív egészségét – anélkül, hogy kockázatot jelentenének”.
