A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Varga Mihály óvatosságra intette az új kormányt az euró bevezetésével kapcsolatban, hangsúlyozva, ne siessenek a döntéssel. A jegybankelnök szerint az euró elhamarkodott bevezetése negatív következményekkel járhat a gazdaságra nézve.
Magyar Péter azt ígérte, hogy a következő években szeretné megteremteni az euróövezethez történő csatlakozás feltételeit Magyarországon, sőt, pontos dátumot is megjelölt, 2030-ra tűzte ki az euró bevezetésének céldátumát.
Magyar szerint az euróra való áttérés ütemezése csak akkor válhat világossá, amikor az új kormány átfogóan felméri a gazdaság állapotát, különösen a 16 évnyi Orbán-kormányzás után. Ugyanakkor egy hivatalos döntés, amely Magyarországot az euró bevezetésének pályájára állítaná, befolyásolhatná a jegybank 3%-os inflációs célját, amely eleve magasabb, mint az Európai Központi Bank 2%-os célja.
Ez szigorúbb monetáris politikát tehetne szükségessé – magyarázta a jegybank vezetője.
„Sokszor érzem azt, hogy indokolatlan várakozások fűződnek a magyar lakosság részéről az euró bevezetéséhez. A magyar lakosság többsége támogatja az euró bevezetését, de hogy ha az elmúlt évek eurós csatlakozását visszapörgetem, akkor nincs garancia arra, hogy ha egy alapos tervezői munka nem történik meg, akkor ez önmagában sikeres legyen” – fogalmazott Varga Mihály.
Erről a Monetáris Tanács kamatdöntő ülése után beszélt a jegybankelnök, amelyen egyhangú döntéssel változatlanul hagyták az alapkamatot, 6,25%-on.
A jegybank továbbra is óvatos politikát folytat, amíg az új kormány nem ismerteti gazdasági terveit.
„A bizonytalan környezet stabilitásorientált monetáris politikai megközelítést indokol” – fogalmazott Varga Mihály, hozzátéve: „Ezzel összhangban fenntartjuk az óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítésünket.”
Varga Mihály a választásokat követő napokban találkozott az új pénzügyminiszterrel, Kármán Andrással.
A bank vezetői elküldtek az új kormánynak egy dokumentumot az ERM II (európai árfolyam-mechanizmus) feltételeiről, amely az euró bevezetésének úgynevezett „előszobája”. Ebben az országoknak legalább két évet kell várniuk, mielőtt csatlakozhatnának az eurózónához. Ez idő alatt a csatlakozni kívánó államoknak bizonyítaniuk kell, hogy képesek stabilan tartani az árfolyamukat.
Az euró bevezetésének terve növelte a piaci optimizmust, mivel szigorúbb költségvetési ellenőrzést és az infláció stabilizálását vetíti előre.
Az év eleje óta a magyar forint körülbelül 5,6%-kal erősödött az euróhoz képest.
Orbán Viktor korábban következetesen elutasította az euró bevezetését, kormányzása alatt pedig egyre lazább költségvetési politika volt jellemző.
