A vérvétel gyakorlata az évek során nagyon keveset változott. A folyamat nagyjából ugyanúgy néz ki most is, mint 50 évvel ezelőtt, vélik a szakértők. Mostantól azonban forradalmi áttörés történhet, miután bemutatták az első olyan autonóm robotizált eszközt, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy automatizált vérvételt végezzen. És csak idő kérdése, hogy az egészségügyi intézmények éljenek ezzel a lehetőséggel…
Az Európai Unióban hivatalosan is bemutatták az első autonóm vérvételi robotot. Az orvosi eszközt mesterséges intelligenciával (MI) ellátott Doppler ultrahang- és képalkotó technológiával látták el, amely pontosan azonosítja a vénákat. A robot az Aletta nevet kapta Hollandia első női orvosának, dr. Aletta Jacobsnak a tiszteletére, akinek forradalmi munkássága átformálta a modern egészségügyi ellátást.
„Az eszköz fő célja a vérvételek minőségének és a betegélménynek a javítása” – nyilatkozta Toon Overbeeke, a robotot kifejlesztő hollandiai székhelyű Vitestro vállalat vezérigazgatója és társalapítója. A szakértők biztosak abban, hogy az eszköz egyszerűsítheti az orvosi vizsgálatok elvégzésének folyamatát, és segíthet a kórházaknak kezelni a vérvételre kiképzett szakemberek hiányát.
„Az eszköz nagy pontosságot és megbízhatóságot tanúsít, és a megnövelt precizitásnak köszönhetően csökkenti a rendszeres vérvételhez kapcsolódó fájdalmat és kellemetlenséget” – magyarázta Bob Gerberich, a vállalat kereskedelmi igazgatója. Az Európai Orvostechnikai Eszközök Szabályozó Hatósága (MDR) nemrégiben engedélyezte a robot kereskedelmi célú használatát az EU-ban 16 évnél idősebb személyeknél, miután több mint 4000 betegnél klinikailag is validálták a robotizált vérvétel biztonságosságát.
Mire számíts, amikor egy robot vesz tőled vért?
A páciens a körülbelül 1,5 méter magas robot mellé egy székre ül, és karját egy lejtős támaszra helyezi. Ezután megnyom egy indítógombot, és a könyök felett egy szorítókötés feszül a karja köré, hogy megkönnyítse a vérvételt. Az eddig megszokott folyamatban csupán annyi az „újdonság”, hogy nem egy hús-vér nővér végzi a műveletet, hanem egy gép.
A robot infravörös fényt használ a vénák helyének meghatározásához. A készülék alkoholt permetez a karra a fertőtlenítés érdekében, és a robotkarra szerelt MI Doppler-érzékelő segít kiválasztani a vénát és pontosan elhelyezni a tűt. A tű behelyezése után a vért kémcsövekbe gyűjtik.
Végül a robot egy tapaszt helyez el ott, ahol a tű behatolt a bőrbe. A hagyományos vérvétellel ellentétben a beteg nem látja a tűt vagy a kémcsöveket. Az egész folyamat körülbelül két percet vesz igénybe.
A robotizált vérvétel előnyei
„Ez nagyon hasznos azoknak a betegeknek, akik érzékenyek a vér látványára” – emeli ki Gerberich. Továbbá Aletta 95%-os sikerességgel zárta az első próbálkozást, amikor használható vérmintákat gyűjtött, és a vállalat szerint különösen hasznos lehet olyan betegek számára, akiknél a vénák nehezebben hozzáférhetőek.
A robot megoldást jelenthet a vérvételre kiképzett személyzet hiányára, ráadásul jobb minőségű vérmintákat vesz, és alacsonyabbak a fenntartási költségei. Ugyanakkor az eszköz hemolízisaránya a vérvétel során közel nulla, ami azt jelenti, hogy a vörösvérsejtek pusztulása minimális, így a minta használható marad. A hagyományos vérvételeknél a hemolízis aránya a közzétett kutatások szerint 3-4% lehet. Ahhoz pedig, „hogy orvosilag releváns eredményeket kapjunk, jó minőségű vérmintákra van szükségünk” – hangoztatják a szakértők.
Becslések szerint egyetlen, a robot használatára kiképzett alkalmazott egyszerre akár három ilyen eszközt is képes lesz felügyelni. Nem utolsósorban pedig, a vállalat arra is számít, hogy az eszközök javítják a betegélményt. Például a gyakori vérvételre szoruló betegek számára előnyös lehet a több elérhető időpont és a rövidebb várakozási idő, mivel a kórházak több beteget tudnak majd rövidebb idő alatt kiszolgálni.
Ki volt az az orvos, akinek a nevét a robot viseli?
Aletta Henriëtte Jacobs (született 1854 február 9. – meghalt 1929 augusztus 10.) volt az első nő, aki hivatalosan is holland egyetemre járt, és Hollandia egyik első női orvosa lett, valamint az első nő, aki doktori címet szerzett.
1882-ben megalapította a világ első születésszabályozó klinikáját. A holland és nemzetközi nőmozgalmak egyik vezetője volt. Kampányokat vezetett a nők munkakörülményeinek javítása, a béke előmozdítása és a nők választójogának követelése érdekében.
1897-ben kiadta a Woman: The Physique and its Internal Organs című úttörő művét, amely a nők anatómiáját és reproduktív rendszerét írta le, illusztrációkkal és magyarázó szövegekkel kísérve. Negyed évszázadon át volt a hollandiai Női Választójogi Egyesület vezetője.
