Sokan csak felnőttként döbbennek rá, hogy ugyanaz a jellegzetes, kerek heg látható a felkarjukon, mint másokén. A közösségi médiában időről időre újra felbukkan a kérdés: miért van ennyi embernek szinte teljesen ugyanolyan nyoma a bőrén?
A kis, enyhén bemélyedő vagy szabálytalan szélű heg nem valamilyen titokzatos sérülés eredménye. Leggyakrabban egy korábbi BCG-oltás nyoma, amelyet a tuberkulózis elleni védelem érdekében adnak be.
Idősebbeknél egy hasonló heg a fekete himlő elleni oltásból is származhat.
A BCG-oltás jellegzetes heget hagyhat
A Bacille Calmette-Guérin, vagyis BCG-vakcina a tuberkulózis elleni oltás. A BCG World Atlas adatai szerint számos országban ma is része a csecsemők általános oltási programjának. Ilyen program működik többek között Oroszországban, Grönlandon, Kínában, Indonéziában és Argentínában is.
Az Egyesült Államokban nem alkalmazzák rutinszerűen a BCG-oltást. A CDC szerint ennek egyik oka, hogy az országban viszonylag alacsony a tuberkulózis előfordulása.
Bizonyos esetekben ott is szóba kerülhet a vakcina beadása.
A CDC így fogalmaz: „Az Egyesült Államokban a BCG-oltást csak olyan személyek esetében veszik fontolóra, akik megfelelnek a meghatározott kritériumoknak, és csak tuberkulózis-szakértővel folytatott konzultációt követően. Ha kérdései vannak a vakcinával kapcsolatban, forduljon egészségügyi szolgáltatójához.”
Magyarországon az újszülöttek kötelező védőoltása
Magyarországon egészen más a gyakorlat, mint az Egyesült Államokban: a BCG-védőoltás 1953 óta kötelező. Az oltás célja elsősorban az, hogy megvédje a kisgyermekeket a tuberkulózis legsúlyosabb formáitól, köztük a gümős agyhártyagyulladástól és a szervezet több részére kiterjedő, úgynevezett miliáris tuberkulózistól.
A magyar oltási rend szerint az újszülöttek rendszerint még a kórház elhagyása előtt megkapják a vakcinát. Ha az oltás a szülészeti intézményben valamilyen okból elmarad, a születést követő négy héten belül kell pótolni.
Speciális esetekben az elmaradt BCG-oltást minél korábban, de legfeljebb a gyermek egyéves koráig lehet beadni. Egyéves kor felett az első BCG-oltásra csak az egészségügyi hatóság elrendelése alapján kerülhet sor. A 2026-os magyar oltási gyakorlatról a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ módszertani levele rendelkezik.
Az oltóanyagot a bőr rétegei közé, rendszerint a bal felkar felső részébe fecskendezik. Ez is magyarázza, hogy Magyarországon miért visel ennyi ember szinte ugyanazon a helyen látható, kerek vagy enyhén szabálytalan heget.
A BCG-vakcina nem akadályoz meg minden tuberkulózis-fertőzést, és a felnőttkori tüdőtuberkulózissal szemben sem biztosít teljes védelmet. A súlyos gyermekkori megbetegedések kockázatát viszont jelentősen csökkenti.
Így alakul ki a jól ismert BCG-heg
A BCG-oltás beadásának helyén jellegzetes bőrreakció alakulhat ki. Az NHS tájékoztatása szerint először egy kisebb kiemelkedés jelenhet meg, amely később hólyaggá vagy sebbé változhat. A terület ezt követően pörkösödhet, majd lassan begyógyul.
„A BCG-oltás fő mellékhatása egy hólyag az injekció beadásának helyén.” – írja le a folyamatot az NHS. „Ez közvetlenül az injekció beadása után domború buborék formájában jelenhet meg, majd 2 hét elteltével hólyaggá vagy sebgé alakulhat.”
„Ezt követően var keletkezik, és a gyógyulás néhány hetet vagy hónapot is igénybe vehet, végül egy kis, lapos heg marad vissza.”
A Dél-pesti Centrumkórház védőnői tájékoztatója szerint normális reakció esetén az oltást követő két–négy hét múlva legfeljebb tíz milliméter átmérőjű vörös csomó jelenhet meg. Ez négy–hat hét alatt éri el a legnagyobb méretét.
A csomó közepe pörkösödhet vagy enyhén gennyezhet, majd lassan kitisztul. A terület rendszerint legkésőbb négy hónappal az oltás után kis, fehéres heggel gyógyul.
Ez az oka annak, hogy sok ember karján évekkel vagy akár évtizedekkel később is jól felismerhető ugyanaz a kerek vagy kissé szabálytalan nyom.
A BCG-oltás ritkább mellékhatásai között láz vagy hőemelkedés, fejfájás, valamint az oltás oldalán kialakuló hónalji nyirokcsomó-duzzanat is előfordulhat. Ha az oltás helyén lévő elváltozás tíz milliméternél nagyobb lesz, vagy a hónalji nyirokcsomóban tályog alakul ki, értesíteni kell a gyermek háziorvosát.
Nem minden ilyen heg BCG-oltásból származik
Hasonló nyomot hagyhatott a fekete himlő elleni oltás is.
Ez főként az idősebb generációknál lehet releváns, mivel a fekete himlőt 1980-ban hivatalosan felszámolták, és a rutinszerű oltások már korábban megszűntek.
Az Egyesült Királyságban 1971-ben állították le a rendszeres himlőoltást, az Egyesült Államokban pedig 1972-ben.
Ezért azoknál, akik jóval később születtek, sokkal valószínűbb, hogy a karjukon látható heg a BCG-vakcinához köthető.
A himlőoltás beadási módja is heget okozott
A közösségi médiában terjedő fotók kapcsán David Abbasi sportorvos és ortopéd sebész is magyarázatot adott arra, miért volt ennyire jellegzetes a himlőoltás után maradó nyom.
„Ez a jellegzetes heg nem véletlenszerű, hanem valójában a himlőoltás beadásának módjából ered” – mondja.
A korábbi himlőoltásoknál nem egyszerű, egyszeri tűszúrást alkalmaztak. Egy úgynevezett elágazó tűvel kis területen többször megszúrták a bőrt, és így juttatták be az oltóanyagot.
„A modern oltásokkal ellentétben (amelyeknél csak egy gyors tűszúrást alkalmaznak) a himlőoltáshoz egy „elágazó tűt” használtak, amely egy kis területen többször is megszúrta a bőrt, így az oltóanyagot közvetlenül a felhámba juttatva” – mondta David Abbasi.
Majd hozzátette: „Ez az ismételt szúrás erősebb, helyi immunválaszt vált ki, ami a bőr gyógyulásával látható hegeket eredményez.”
