Két doboz tojás egymás mellett a boltban: az egyik olcsóbb, a másik drágább, a csomagolásuk pedig szinte ugyanolyan. A különbség sokszor egyetlen számjegyben rejlik. A tojáshéjra nyomtatott 0, 1, 2 vagy 3 ugyanis elárulja, milyen körülmények között tartották a tyúkokat. A jelölésből a származási ország is kiderül, a dobozon pedig további fontos információk segítenek eldönteni, melyik tojást érdemes megvásárolni.
A tojás az egyik leggyakrabban vásárolt élelmiszer, mégis sokan úgy teszik a kosarukba, hogy kizárólag az árát, a méretét vagy a csomagoláson szereplő fényképet nézik meg. Pedig a héján található apró pecsét jóval többet mond a termékről, mint elsőre gondolnánk.
Egy 1HU kezdetű jelölés például azt jelenti, hogy a tojás Magyarországról származik, és szabadtartású tyúkok tojták. A 2HU kezdetű kód ugyancsak magyarországi eredetet jelöl, de a tyúkokat ebben az esetben zárt épületben, ketrec nélkül tartották. A különbség nem a tojás méretére vagy frissességére vonatkozik, hanem arra, hogyan éltek a tojást tojó állatok.
Az Európai Unióban egységes rendszer segíti a vásárlókat a különböző tartási módok felismerésében. Ennek köszönhetően Magyarországon és más uniós országokban is ugyanazt jelenti a tojáson szereplő első számjegy.
Mit jelent a 0, 1, 2 és 3 a tojások héján?
A négy jelölés négy különböző tartási rendszert azonosít, amelyekre eltérő állatjóléti és termelési előírások vonatkoznak.
- 0-s kód – ökológiai, vagyis biotartás
A 0-val kezdődő tojásjelölés azt mutatja, hogy a termék ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származik. A tyúkok számára szabadtéri kijutást kell biztosítani, a takarmányozásukra pedig külön ökológiai előírások vonatkoznak.
A kültéri területnek nagyrészt növényzettel borítottnak kell lennie, az állatoknak pedig lehetőséget kell biztosítani a természetes viselkedésük gyakorlására. Egy baromfitartó épület elkülönített részében legfeljebb 3000 tojótyúk tartható az ökológiai szabályok szerint.
A 0-s kód tehát nem egyszerűen azt jelenti, hogy a tyúkok kijárhatnak a szabadba: az egész termelési rendszernek meg kell felelnie a biogazdálkodás követelményeinek.
- 1-es kód – szabadtartás
Az 1-es jelölésű tojások olyan tyúkoktól származnak, amelyeket nem ketrecben tartanak, és napközben rendszerint szabadtéri területre is kijuthatnak. A kifutónak túlnyomórészt növényzettel borítottnak kell lennie.
A szabadtartás nem jelenti azt, hogy az állatok éjjel-nappal a szabadban élnek. A tyúkoknak istálló is rendelkezésükre áll, ahol pihenhetnek, tojhatnak és védelmet találhatnak.
Járványvédelmi okokból, például madárinfluenza idején a hatóságok ideiglenesen elrendelhetik a baromfik zárt tartását. Az uniós szabályozás meghatározott feltételekkel ilyen időszakban is lehetővé teszi a szabadtartású megjelölés használatát.
- 2-es kód – mélyalmos vagy istállós, ketrecmentes tartás
A 2-es kód azt jelenti, hogy a tyúkok zárt épületben élnek, de nincsenek ketrecekbe zárva. Az istállón belül mozoghatnak, és rendelkezésükre kell állnia fészkeknek, ülőrudaknak és kapirgálásra alkalmas alomterületnek.
Az uniós előírások szerint a használható területen legfeljebb kilenc tojótyúk tartható négyzetméterenként. Ebben a rendszerben a szabadtéri kifutó nem kötelező.
A 2-es és az 1-es kód közötti legfontosabb különbség tehát a szabadba jutás lehetősége.
- 3-as kód – berendezett ketreces tartás
A 3-assal jelölt tojások ketrecben tartott tyúkoktól származnak. Az Európai Unióban 2012 óta tilos a hagyományos, úgynevezett fel nem javított ketrecek használata, de a meghatározott követelményeknek megfelelő berendezett ketrecek továbbra is engedélyezettek.
Ezekben tyúkonként legalább 750 négyzetcentiméter ketrecfelületet kell biztosítani, amelyből legalább 600 négyzetcentiméter használható terület. A ketreceknek fészket, ülőrudat és kapirgálásra alkalmas részt is tartalmazniuk kell.
A 3-as kód tehát nem azt jelenti, hogy a tojás fogyasztásra alkalmatlan vagy automatikusan rosszabb minőségű. A jelölés a tartási körülményekről tájékoztat, és lehetőséget ad arra, hogy a vásárló ezt is figyelembe vegye a döntésénél.
Mit árul el a tojáson lévő kód többi része?
Az első számjegy után két betű következik, amely a termelés országát mutatja. A HU Magyarországot, a RO Romániát, a PL Lengyelországot, a DE Németországot jelöli.
A következő számok és karakterek a termelőhely azonosítására szolgálnak, a tagállami nyilvántartási rendszernek megfelelően.
Így egy 0HU kezdetű tojás magyarországi ökológiai termelésből származik, míg az 1RO kezdetű jelölés romániai szabadtartású termelőhelyre utal.
Fontos különbség, hogy a tojáshéjon lévő termelői kód és a csomagoláson szereplő csomagolóközpont-azonosító nem ugyanaz. Az előbbi a tojást termelő gazdaságot, az utóbbi azt a létesítményt azonosítja, ahol a tojásokat osztályozták és csomagolták.
A termelői kód jelentését a csomagoláson is ismertetni kell, így a vásárlónak nem szükséges fejből ismernie a teljes jelölési rendszert.
Mit jelent az A osztály, és mekkora egy M vagy L méretű tojás?
A tartási mód mellett a csomagoláson található betűk is fontosak, de egészen más információt közölnek.
Az A minőségi osztály a friss, közvetlen fogyasztásra forgalmazott tojások kategóriája. Ezeknek meg kell felelniük többek között a héj épségére, tisztaságára és a tojás belső minőségére vonatkozó előírásoknak.
Az S, M, L és XL jelölés ezzel szemben kizárólag a tojások tömegét mutatja:
- S – kicsi: 53 gramm alatt.
- M – közepes: legalább 53, de 63 gramm alatt.
- L – nagy: legalább 63, de 73 gramm alatt.
- XL – nagyon nagy: 73 gramm vagy annál több.
Egy L méretű tojás tehát nem feltétlenül frissebb vagy táplálóbb egy M méretűnél; egyszerűen nagyobb a tömege. Ha egy dobozban különböző méretű tojások találhatók, azt a csomagoláson külön jelezni kell.
Meddig friss a tojás? A dátumra és a héj épségére is figyelj
A tojásvásárlás egyik legfontosabb szempontja a csomagoláson feltüntetett minőségmegőrzési idő.
Az uniós szabályok szerint ezt legfeljebb 28 nappal a tojásrakás utánra lehet meghatározni. Ha a tojásokhoz tojásrakási időszak tartozik, a határidőt annak első napjától kell számítani.
Az extra vagy extra friss megjelölés ennél szigorúbb szabályhoz kötött: az A osztályú tojásokon legfeljebb a tojásrakást követő kilencedik napig használható. Ilyenkor a tojásrakás időpontját és a kilencnapos időszak végét is jól láthatóan fel kell tüntetni.
A dátum mellett az üveg helyett kartondobozba csomagolt tojásokat is érdemes alaposan ellenőrizni. Ha a csomagolás lehetővé teszi, nyisd fel a dobozt, és nézd meg, nincs-e benne repedt vagy törött héjú tojás. A sérült héj növelheti a szennyeződés kockázatát.
Vásárlás után a tojásokat hűtőszekrényben ajánlott tárolni. Az állandó, alacsony hőmérséklet segít megőrizni a minőségüket, a hirtelen hőingadozásokat pedig érdemes kerülni.
A nyers tojás felhasználásakor a higiénia is lényeges: a héj megérintése után moss kezet, és kerüld, hogy a nyers tojás más, fogyasztásra kész élelmiszerekkel érintkezzen. A tartási módot jelző 0–3-as szám önmagában nem garantálja, hogy a tojás mentes minden élelmiszer-biztonsági kockázattól.
