A fejfájás helye fontos támpont lehet annak megértésében, mi okozza a panaszokat. A homloknál jelentkező nyomás, a féloldali lüktetés vagy a szem körüli éles fájdalom különböző fejfájástípusokra utalhat. A fájdalom helye önmagában még nem elegendő a diagnózishoz: legalább ennyire fontos, mennyi ideig tart, milyen erős, és milyen egyéb tünetek kísérik.
Van, amikor a fejünk olyan, mintha egy szoros abroncs fogná körbe, máskor a halántékunk lüktet, vagy a szemünk mögött érzünk szinte elviselhetetlen fájdalmat. A fejfájás rendkívül gyakori panasz, amelyet a stressztől és az alváshiánytól kezdve a migrénen át különböző betegségek is kiválthatnak.
Sokan ösztönösen megpróbálják a fájdalom helyéből kitalálni, mi lehet a baj. Bár vannak jellegzetes mintázatok, a fejfájások között jelentős az átfedés. Az arcüreggyulladásnak tulajdonított panasz például nem ritkán valójában migrén, és a homloknál jelentkező fájdalom sem jelenti automatikusan azt, hogy magas a vérnyomásunk.
A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának szakemberei is megkülönböztetik az elsődleges fejfájásbetegségeket – például a migrént, a tenziós és a cluster fejfájást – azoktól a panaszoktól, amelyeket egy másik betegség okoz.
1. Arc és orrmelléküregek körüli fájdalom – arcüreggyulladás vagy migrén?
Ha az arcunkban, az orr két oldalán, az arccsont mögött vagy a szem alatt érzünk nyomást, könnyen arra gondolhatunk, hogy arcüreggyulladásunk van.
Az orrmelléküreg-gyulladás valóban okozhat ilyen fájdalmat, különösen akkor, ha orrdugulással, sűrű orrváladékkal, csökkent szaglással, esetleg lázzal társul. Előfordulhat, hogy előrehajolva a nyomásérzés kellemetlenebbé válik.
Az Amerikai Migrén Alapítvány szerint viszont az arcüreggyulladásnak vélt fejfájások jelentős része valójában migrén. A migrén ugyanis az arctájékon is jelentkezhet, és akár orrdugulással vagy könnyezéssel is járhat.
Az egyik lényeges különbség, hogy a valódi orrmelléküreg-gyulladást gyakran megfázás vagy más felső légúti fertőzés előzi meg. A migrénnél viszont jellegzetesebb lehet a hányinger, a fény- és hangérzékenység, valamint az, hogy a mozgás fokozza a fájdalmat.
Mit lehet tenni? Enyhébb panaszoknál a pihenés, a megfelelő folyadékbevitel és az orr sóoldatos tisztítása segíthet. Antibiotikumra nincs minden esetben szükség, mert az akut arcüreggyulladások többségét vírusfertőzés okozza. Ha a tünetek tartósak, súlyosbodnak vagy visszatérnek, orvosi vizsgálat indokolt.
2. Homlok és halánték körüli nyomás – gyakran tenziós fejfájás
A homloknál, a halántéknál vagy a fej két oldalán jelentkező tompa, szorító fájdalom gyakran a tenziós fejfájásra jellemző. Ez az egyik leggyakoribb fejfájástípus, amelynek érzését sokan úgy írják le, mintha egy szoros pánt fogná körbe a fejüket.
A fájdalom általában enyhe vagy közepes erősségű, nem feltétlenül lüktet, és a hétköznapi fizikai aktivitás többnyire nem súlyosbítja jelentősen. A panaszhoz a nyak és a váll izmainak érzékenysége is társulhat.
Kialakulásában szerepet játszhat a tartós stressz, az alváshiány, a kimerültség vagy a huzamosabb ideig fenntartott kedvezőtlen testtartás. Ez különösen azoknál jelenthet problémát, akik sok órát töltenek számítógép előtt.
A tenziós fejfájás nem kizárólag a homlokra korlátozódik: a tarkónál és a fej hátsó részén is érezhető.
Mit lehet tenni? A rendszeres pihenés, a megfelelő alvás, a nyak és a váll izmainak átmozgatása, valamint a stressz csökkentése mérsékelheti a panaszokat. Alkalmanként megfelelő fájdalomcsillapító is segíthet, de a túl gyakori gyógyszerszedés önmagában is fejfájást tarthat fenn.
A homlokfájásból nem szabad automatikusan magas vérnyomásra következtetni. A magas vérnyomás sokszor teljesen tünetmentes, és az értékét csak méréssel lehet megállapítani.
3. Féloldali, lüktető fejfájás – a migrén egyik jellegzetes tünete
Ha a fájdalom főként a fej egyik oldalán jelentkezik, lüktető jellegű, és a mozgás fokozza, migrén is állhat a háttérben.
A migrén nem egyszerűen erős fejfájás, hanem neurológiai betegség, amely többféle tünettel járhat. A roham során hányinger, hányás, valamint fény-, hang- vagy szagérzékenység is megjelenhet. Egyeseknél látászavar, villódzó fények vagy más, úgynevezett auratünetek előzhetik meg a fájdalmat.
A migrénes roham kezelés nélkül jellemzően 4–72 óráig tarthat. Nem mindig féloldali: mindkét oldalon is jelentkezhet, és az érintett oldala rohamonként változhat.
A kiváltó tényezők egyénenként eltérnek. Az alvásritmus felborulása, a stressz, az étkezések kihagyása és bizonyos hormonális változások egyaránt szerepet játszhatnak a rohamok megjelenésében.
Mit lehet tenni? Sokat segíthet a csendes, elsötétített helyiségben történő pihenés és az orvos által javasolt, megfelelő időben alkalmazott rohamkezelés. Gyakori vagy súlyos migrén esetén megelőző kezelésre is szükség lehet, ezért érdemes neurológushoz fordulni.
4. Szem körüli, rendkívül erős fájdalom – cluster fejfájás is lehet
A szem mögött vagy körül jelentkező, rendkívül intenzív, szúró fájdalom egyik lehetséges oka a cluster fejfájás. Ez viszonylag ritka, de különösen súlyos fejfájásbetegség.
A fájdalom rendszerint a fej egyik oldalán jelentkezik, és gyakran ugyanazon az oldalon könnyezés, szemvörösség, orrdugulás, orrfolyás vagy szemhéjduzzanat kíséri.
A rohamok általában 15–180 percig tartanak, és akár egyetlen napon belül többször is visszatérhetnek. Az érintettek gyakran annyira nyugtalanok a fájdalomtól, hogy nem tudnak mozdulatlanul feküdni, hanem járkálnak vagy fel-alá mozognak.
A migréntől eltérően a cluster fejfájás gyakrabban fordul elő férfiaknál, bár nőket is érinthet. A dohányzás a betegek körében gyakoribb lehet, de ebből nem következik, hogy minden esetben ez váltaná ki a betegséget.
A szem körüli fájdalomnak természetesen más oka is lehet, például migrén vagy szemészeti betegség. A hirtelen kialakuló, erős szemfájdalom, különösen vörös szemmel és látásromlással együtt, sürgős szemészeti vizsgálatot igényelhet.
Mit lehet tenni? Cluster fejfájás gyanújánál neurológiai kivizsgálás szükséges. A rohamok kezelésére orvosi felügyelet mellett nagy áramlású oxigén vagy speciális migrénellenes gyógyszer alkalmazható. A hagyományos, recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók gyakran nem hoznak megfelelő enyhülést.
Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni fejfájás miatt?
A legtöbb fejfájás nem életveszélyes, de bizonyos tüneteket soha nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Azonnali sürgősségi ellátás szükséges, ha a fejfájás hirtelen, rendkívüli erősséggel kezdődik, vagy beszédzavar, féloldali gyengeség, zavartság, görcsroham, eszméletvesztés, illetve hirtelen látásromlás társul hozzá. Ugyancsak sürgős kivizsgálást igényel a magas lázzal, tarkómerevséggel járó erős fejfájás, illetve a fejsérülést követően súlyosbodó panasz.
Orvosi vizsgálat javasolt akkor is, ha a fejfájás újonnan jelentkezik 50 éves kor felett, egyre gyakoribbá válik, megváltozik a korábbi jellege, vagy rendszeresen megzavarja a mindennapi életet.
A visszatérő panaszok megértésében sokat segíthet egy fejfájásnapló, amelyben feljegyezzük a fájdalom időpontját, helyét, erősségét, időtartamát, a kísérő tüneteket és a bevett gyógyszereket.
