Van két női név, amely egymás mellé kerülve szinte jelenetet rendez. Judit egy ostromlott város kapuján lép ki, elszántan és saját tervében bízva. Xénia ajtót nyit az idegen előtt, helyet kínál neki, és azt üzeni: itt vendégként fogadnak.
Július 30-án ők ünneplik a névnapjukat; a bővített naptárakban ezen a napon többek között Péter neve is feltűnik. A két fő név mégis különös párost alkot. Az egyik mögött bibliai bátorság, a másik mögött az ókori vendégszeretet eszménye áll.
A Judit hallatán sokan egy határozott, ismerős női arcot képzelnek maguk elé. A Xénia ritkább, meglepőbb, már a kezdőbetűje is magára vonja a figyelmet. Másként szólnak, más korszakok emlékeit hordozzák, mégis van bennük valami közös: egyik sem marad észrevétlen.
Judit neve egy ostromlott város történetét őrzi
A Judit héber eredetű név, jelentése „júdeai nő”, illetve „zsidó nő”. A név nem csupán nyelvi emlék: erejét jelentős részben annak a bibliai történetnek köszönheti, amelyben egy özvegy asszony akkor cselekszik, amikor körülötte mások már elveszítenék a reményt.
Judit könyvének hősnője Betúlia városát menti meg az asszír seregtől. Bejut az ellenséges táborba, elnyeri Holofernész hadvezér bizalmát, majd megöli őt. A történet az évszázadok során a bátorság, a leleményesség és a veszélyben vállalt személyes felelősség jelképévé vált. Maga a könyv a katolikus és ortodox hagyományban a Biblia része, más vallási hagyományok eltérően ítélik meg a helyét. A történet részleteit a Magyar Katolikus Lexikon bibliai névtára is bemutatja.
Ez a jelenet a képzőművészetet is megihlette: Judit és Holofernész történetét többek között Botticelli, Caravaggio, Artemisia Gentileschi és Gustav Klimt is megfestette. A Judit név így nemcsak családi anyakönyvekben élt tovább, hanem templomokban, képtárakban és irodalmi művekben is.
A névhez hagyományosan határozottságot, önállóságot, bátorságot és stratégiai gondolkodást társítanak. Ezek természetesen kulturális asszociációk, nem a Juditok személyiségét előre meghatározó tulajdonságok. Mégis érthető, hogy a bibliai hősnő alakja hosszú időre karaktert adott a névnek.
Amikor a Judit szinte minden osztályban ott volt
Magyarországon a Judit különösen a 20. század második felében vált meghatározóvá. Az 1960-as években a leggyakrabban választott lánynevek között szerepelt: 1967-ben például több mint 2600 újszülött kapta. Később fokozatosan hátrébb került a rangsorokban, ám a teljes lakosság körében ma is közismert és gyakori név. A népszerűségi adatsor jól látható a Judit név statisztikai oldalán.
Ebben rejlik mai vonzerejének egyik titka. A Judit nem hat divathullámhoz kötött névnek, mégsem idegen a jelenben. Rövid, tisztán ejthető, határozott hangzású, és a legtöbb magyar vezetéknév mellett természetesen szól.
A becenevek közben egészen más oldalát mutatják meg. A Judi könnyed és mai, a Juci közvetlen, a Jucus és a Jucika családias, a Jutka pedig több nemzedék számára őriz ismerős hangulatot. Használatos még a Jucó és a Ditta is. Idegen nyelveken a Judith, az olasz Giuditta, valamint az angol becéző Judy és Judi változatokkal találkozhatunk.
A legismertebb magyar névviselők sorában különleges hely illeti meg Polgár Juditot, aki egy férfiak által uralt sportágban jutott el a világranglista első tíz helyezettje közé. Pályafutása után oktatási programokkal és alapítványi munkával népszerűsíti a sakkot; életútját hivatalos oldala is bemutatja. Hernádi Judit Jászai Mari-díjas színésznőként és énekesnőként vált a magyar színházi, filmes és televíziós kultúra jellegzetes alakjává.
Xénia, a név, amelyben benne maradt a vendég helye
A Xénia egészen más úton érkezett. Görög eredetű, jelentése „vendég”, „idegen”, átvitt értelemben pedig „vendégszerető”. Az ókorban a xenia szó a vendégbarátság rendszerét és a vendégnek adott ajándékot is jelölte. Nem egyszerű udvariasságról volt szó, hanem kölcsönös kötelességről: az érkezőt védelem és tisztelet illette meg, a vendégnek pedig tiszteletben kellett tartania a házigazdát. A név jelentését a Magyar Keresztnevek Tára is így vezeti le.
Az ókori görög gondolkodásban ezt a kapcsolatot Zeusz Xeniosz, vagyis az idegenek és vendégek oltalmazója felügyelte. A Xénia ezért egy teljes kulturális szabályrendet hordoz: hogyan bánunk azzal, aki máshonnan érkezett, és mit jelent biztonságot kínálni neki.
A név később a keresztény hagyományban is saját történetet kapott. Római Szent Xénia az 5. században Euszebia néven született, majd elhagyta korábbi életét, és szerzetesi közösséget alapított. Pétervári Szent Xénia a 18. századi orosz ortodox világ tisztelt alakja lett; férje halála után vagyonát szétosztotta, és életét a rászorulóknak szentelte. Történetét az Orthodox Church in America életrajza őrzi.
A Xéniához rendszerint nyitottságot, kíváncsiságot, önállóságot és közvetlenséget kapcsol a kulturális képzelet. Ezek itt is hagyományos asszociációk, nem személyiségtesztek eredményei. A társítások könnyen visszavezethetők a görög jelentésre: arra az emberre, aki nem fordul el az ismeretlentől.
Egy ritka név, amely több nyelven is otthonosan mozog
A Xénia Magyarországon sosem vált tömegnévvé. Az 1990-es években is ritkának számított, a későbbi újszülött-statisztikák első száz helyezettje között pedig nem tudott tartósan megjelenni. Éppen ez adja mai erejét: felismerhető, de nem jön szembe minden névsorban. A név hazai elterjedéséről a Xénia név statisztikái adnak részletesebb képet.
A nemzetközi változatok sokfelé elvezetnek. Az angolban és számos európai nyelvben a Xenia forma használatos, katalánul Xènia, német nyelvterületen Xenie is előfordul. A szláv nyelvekben a Ksenia, Kseniya és Ksenija alakok terjedtek el. Magyarul a Xéni, Xénike, Xénka, Xénci, Xénus és Xénu becézések oldják a név ünnepélyesebb hangzását.
Ismert viselője Krizsán Xénia, a magyar többpróba kiemelkedő alakja, Európa-bajnoki bronzérmes hétpróbázó, aki a párizsi olimpián hetedik helyen végzett. Pályafutásáról az M4 Sport portréi is beszámolnak. Nemzetközi példaként Xenia Tchoumi svájci–olasz vállalkozó, szerző és médiaszemélyiség mutatja meg, mennyire természetesen működik a név többnyelvű környezetben is.
A Juditot ma gyakran azért választják, mert egyszerre történelmi és hétköznapi, komoly és szerethetően becézhető. A Xénia mellett azok a szülők állhatnak meg, akik ritkább, nemzetközileg is könnyen használható nevet keresnek. Július 30-án pedig előkerülhet a családi változat: egy csokorra írt Judit, egy üzenetben felvillanó Xéni, vagy a régi, otthonos megszólítás, amelyet talán csak a legközelebbi rokonok használnak.
