A falon megjelenő penész nem feltétlenül a tisztaság hiányára utal. Magas páratartalom, páralecsapódás, csőszivárgás, hibás tető vagy nem megfelelő szigetelés is állhat mögötte.
A levegőben természetes módon jelen lévő spórák nedves felületre kerülve telepedhetnek meg. Fán, papíron, tapétán, textílián és poros felületeken is terjedhetnek.
Mi történik, ha nem szüntetjük meg az okot?
A kezdetben apró folt idővel megjelenhet az ablakok körül, hideg sarkokban, szekrények mögött vagy a fal belsejében. Tartós dohos szag, hámló festék és rendszeresen visszatérő elszíneződés rejtett nedvességre utalhat.
A penészes környezet orrdugulást, tüsszögést, szem- és torokirritációt, köhögést vagy bőrtüneteket válthat ki. Az asztmával, allergiával vagy krónikus tüdőbetegséggel élők, az idősek, a gyermekek és a legyengült immunrendszerű emberek érzékenyebbek lehetnek.
A nedvesség az épületet is károsíthatja. A tapéta, a gipszkarton, a fa, a szigetelés, a szőnyeg és a kárpit mélyebb rétegeibe jutó penészt nem mindig lehet felületi tisztítással eltávolítani.
A nedvesség forrását kell megtalálni
Elsőként a szivárgást, a páralecsapódást vagy a hibás szigetelést kell megszüntetni. A nedves felületeket lehetőleg 24–48 órán belül teljesen ki kell szárítani.
Kisebb, kemény felületen kialakult folt mosószeres vízzel eltávolítható, majd a területet alaposan ki kell szárítani. Tisztításkor kesztyű, védőszemüveg és FFP2/N95 maszk használata javasolt. A helyiséget közben szellőztetni kell.
A mélyen érintett gipszkarton, szigetelés, matrac vagy szőnyeg cserére szorulhat. Szakember segítsége indokolt, ha a penész nagy területet borít, rendszeresen visszatér, falon belüli szivárgás gyanítható, vagy a szellőzőrendszert is elérte.
A CDC az otthoni páratartalom 50 százalék alatt tartását, valamint az átnedvesedett területek gyors kiszárítását javasolja.
